Véleménye szerint fontos, hogy a műemlékek tulajdonosai ne küzdelemként éljék meg az örökségvédelmi szakemberekkel történő egyeztetéseket, illetve hogy elkerüljük a radikális átalakításokat és a nem odaillő funkciók meghonosítását. Ezért dolgoznak a Miniszterelnökségen az utóbbi két évben átalakított örökségvédelmi jogszabályok további finomításán, például, hogy több lehetőség nyíljon meg azok számára, akik világörökségi területen fekvő épületüket állítanák helyre. ?Szeretnénk, ha olyan örökségvédelmi törvénye lenne Magyarországnak, amely feloldja az egymásnak feszülő érdekekből eredő feszültségeket, és mozgásteret biztosít az örökségvédelem szigorú szabályai között. Nem veszhetnek kárba műemlékeink, és igyekszünk elérni, hogy az örökségvédelmi hatóság munkatársai partnerként tekintsenek a tulajdonosokra, akik, ha tulajdonukhoz a pusztulástól való megóvás miatt szeretnének hozzányúlni, azt megtehessék? ? fogalmazott a helyettes államtitkár. Sokan gondolják ugyanis, hogy a műemlékvédelmi hatóság haszontalan akadályokat gördít a tulajdonosok elé, legyen az akár egyház vagy önkormányzat.
Megemlítette, hogy a 90-es években számos kastélyt privatizáltak, azokat azonban többségében nem felújítás vagy hasznosítás céljából vásárolták meg, hanem biztosítási fedezetként, ami ma még nehezebbé teszi az értékesítésüket. ?Többségében semmilyen állagmegóvás nem történt ezeken a helyeken? ? jegyezte meg.
A Nemzeti Vár- és Kastélyprogramról elmondta: az több mint 80 épület megújítását teszi lehetővé, és ha minden pályázat sikeres lesz, mintegy 60 milliárd forintos uniós forrás felhasználására nyílik lehetőség. A budai Vár megújításával kapcsolatban kifejtette: az a II. világháború után történt helyreállításokat és bontásokat követően elvesztette pompáját, amelyet most igyekeznek visszaállítani. Kiemelte: először a Budavári Lovarda épül vissza. Az elképzelések szerint a felújításnak köszönhetően a Várban megjelenő mintegy hárommillió turista előszeretettel lép majd be a belső terekbe is, így nemcsak azok látogatottsága emelkedik meg, de a bevételek is növekedni fognak ? a turisták jelenleg ugyanis alig térnek be a Palota belső részeibe. A programok sorában megemlítette továbbá a Rómer Flóris Tervet is, amely a határon túli örökség megóvását magában foglaló programot takarja.
Az elmúlt évszázad épített örökségének csupán néhány darabja maradt fenn Hajdúböszörményben és környékén, azokat viszont meg szeretnék őrizni ? mondta el Kiss Attila, Hajdúböszörmény polgármestere. Az alföldi településeken ugyanis alig állt rendelkezésre a kő mint építési alapanyag, annak több száz kilométeren keresztül történő szállítása viszont olyan magas költséget jelentett volna a helyiek számára, hogy inkább a vályogot és a sarat használtak, amlyek ugyan jó hőszigetelők, az idő próbáját viszont csak ritkán állták ki. Igyekeznek tehát megőrizni azokat a műemléki épületeiket is, amelyek a tégla megjelenése előtt épültek a környéken.
Hamarosan megújul a városban található zsinagóga, amely a hajdúsági városokban találhatók közül az utolsó álló példány ? emelte ki az épület jelentőségét a polgármester. Az önkormányzat néhány évvel ezelőtt vásárolta meg az épületet nagyon rossz állapotban: évtizedeken keresztül bútorboltként használták azt, sőt a 80-as években le is égett. Mára azonban elkészültek a felújítási tervek, hamarosan elindulhat a külső felújítás, amellyel megmentik a mintegy 160 éves épületet a végső pusztulástól. Ezt követően a belső terek is megújulnak, kulturális térként használják majd azokat, és többek között a képtárnak is helyet adnak majd.
Hajdúböszörmény örökségvédelmi elkötelezettségéről elárulta: 2002-ben itt rendezték meg a Főépítészi Konferenciát, ahol Makovecz Imre átvehette életműdíját. A következő évben műemléki jelentőségű területté nyilvánították Hajdúböszörményt, majd elindították az örökségvédelmi konferenciák sorát, de még közben, 2010-ben a város átvehette a Hild János-díjat urbanisztikai értékei megőrzéséért. ?A város számára nem csupán a műemlékei fontosak, hanem az oda be nem sorolt, helyi védettségű épületek is, amelyekből több mint százat sorol fel egy helyi rendelet. A Rákosi-rendszerben épített úgynevezett módos házak ? amelyek a módos építtetőkről kapták nevüket ? felújítása, hasznosítása jó példa erre? ? mondta a polgármester, majd hozzátette: áruház kapott helyet ugyanis az épületekben úgy, hogy a homlokzatot az eredeti állapotban állították vissza, a belső tereket viszont a tulajdonos igényei szerint alakították ki.
Takács Erzsébet
Fotó: Csákvári Zsigmond
