240531_Finta Laszlo_HN-3.jpg

Finta László először csak bőrműhelyt szeretett volna, aztán az egyik legfontosabb művészeti térré nőtte magát a Nyitott Műhely

Életének 62. évében elhunyt Finta László kulturális szervező, a budapesti Nyitott Műhely alapítója. A kulturális rendezvénytér határozatlan ideig zárva tart.

Az 1963-ban Túrkevén született Finta László Szolnokon végzett szakközépiskolában, édesanyja varrónő volt, édesapja kárpitos. Mint lapunknak nyilatkozta 2024-ben egy interjúban, szüleitől „a kétkezi munka szeretetét” sajátította el, ennek mentén lett eredeti szakmája a bőrműves mester. Maga a Nyitott Műhely is egy „sajátos kézműves műhelynek indult”.

1982-ben költözött Budapestre, ahol az ellenzéki értelmiséggel egyre szorosabb lett a kapcsolata. Emiatt előfordult vele, hogy le is tartóztatták. A rendszerváltás után a Maros utcai lakásában vezetett szakkört, ahol a bőrműves mesterséget tanította.

A Ráth György utcai Nyitott Műhelyt egy svájci alapítvány pályázata segítségével 1999-ben alapította meg, amely a fővárosi kulturális élet egyik maghatározó helyszínévé vált: irodalmi esteknek, filmkluboknak, kamarazenei koncerteknek és egyéb kulturális rendezvényeknek ad otthont.

Így mesélt a kezdetekről: „(…) szerettem volna folytatni a bőrösképzést, kombinálva egy kávéházi hangulattal: tehát az egyik asztalnál kávézgatnak, a másiknál meg folyik a képzés. Ez volt az alapötlet. Viszont az elejétől egyre több régi, még az illegalitásban megismert barátom is felkeresett.

Többnyire értelmiségiek, művészek látogattak, és sokan közülük fellelkesedtek, hogy milyen klassz kiállítóteremmé lehetne alakítani ezt a 233 négyzetméteres félszuterén lakást, felléphetnének itt írók, zenészek is. Nem állt tőlem messze ez az elképzelés, mert míg a bőrösképzés zajlott, gyakran olvastam fel a gyerekeknek, moziba meg színházba is elvittem őket.”

Juhász Anna irodalmár Facebook-oldalán azt írta: Finta László a sokszor kiüresedett világgal szemben makacsul hitt valamiben, amiből soha nem engedett: a személyességben, a tisztaságban, az értékben, az emberi szóban, az irodalomban, a találkozásban. Hangsúlyozta: Finta László volt az irodalom, a Nyitott Műhely pedig nem egyszerűen egy hely volt, „inkább otthon, menedék, szellemi, irodalmi és emberi találkozások semmihez sem fogható tere”.

Finta László interjúnkban elmondta, hogy nemcsak programokat szervezett, de időről időre főzött is a vendégeknek. 

„(…) alapvetően magyaros konyhát vezetek, de szoktam készíteni lasagnét is. Sokféle kívánság van, általában előre bejelentik a fellépők, mit kérnének. Ilyenkor a hagymapucolástól a fűszerezésig, tálalásig mindent én csinálok. Legutóbb egy könyvkiadó vezetője tojásos nokedlit kért salátával, amit még sohasem készítettem, de szerencsére jól sikerült, nem volt rá panasz.”

2024-ben a Nyitott Műhely működése egy elektromos tűz miatt veszélybe került, amely miatt a hely egy része kiégett. Hogy nagyobb baj nem történt, az magának Finta Lászlónak volt köszönhető, mivel ő oltotta el a lángokat. Akkor az irodalmi és művészeti élet számos neves alakja felhívást tett közzé, hogy támogatókat gyűjtsenek a helyreállítási munkálatokra.

Finta László temetéséről később adnak tájékoztatást.

A nyitóképet 2024-ben fotózta: Hartyányi Norbert / Kultúra.hu

Ez is érdekelheti

És neked van már dedikált Krasznahorkai-köteted?

Ha nincs, akkor december 10-én beszerezheted a Nobel-díjas író valamennyi könyvét a Puskin moziban, ahol Krasznahorkai László dedikálni is fog. November 17-én indul az eseményre a jegyelővétel.

Hírmozaik – november 15.

A szegedi ősbemutató után januárban Budapesten is előadják a Marilyn című kortárs táncművet, Tánczos Vilmos kapta az Év Erdélyi Magyar Szerzője díjat, átadták a JATE-díjakat, Krasznahorkai László a szegedi egyetem díszdoktora lett – hírösszefoglalónk.

Gryllus Vilmos hivatalosan is a Magyar Gyermekkultúra Mestere lett

Gryllus Vilmos Kossuth-díjas zenész, dalszerző, a Kaláka együttes alapító tagja vehette át az idei Magyar Gyermekkultúra Mestere Díjat a budapesti Hegyvidéki Kulturális Szalonban.

Most kiderül, mik élnek Rembrandt híres festményén

Rembrandt Éjjeli őrjárat című alkotásán élő mikroorganizmusokat mutat be egy új kiállítás Amszterdamban, az Artis-Micropia múzeumban. A tárlaton látható egy olyan baktérium is, amely a művet rejtélyes módon egy japán cukorfinomítóval is összeköti.