A Szépíró-díjat 2001-ben alapította a Szépírók Társasága. A szakmai zsűrit a tavalyi évtől három esztendőn át Deres Kornélia, Németh Gábor és Péntek Orsolya alkotja.
Szépirodalom kategóriában Ladik Katalin győzött.
Laudációt Szarvas Melinda mondott. Ladik alaphangját a bizonyos mértékig kívülállás, a senki földjének tapasztalata, a létezés archaikusabb kifejezése, a magyar népmesei és népzenei hagyomány adja. A küzdelmek és az önkifejezés egyéni formájának megtalálása adta sikereinek tapasztalatait, mondta. „Ladiknál ez nem az egót, hanem az ember iránti empátiáját erősítik. A befogadó ekképpen válhat részesévé e radikálisan személyes művészetnek, akár a verseket olvassa, akár amikor egy performansz közönségének lehet tagja.”
„Írásaim, performanszaim, egész alkotói tevékenységem tükrözi világnézetemet. Magyar nyelvű alkotóként meghatározó inspiráció számomra a többnyelvű és multikulturális szülővárosom, Újvidék és a volt Jugoszlávia.
Az egységes magyar irodalom az eszményem, ezt igyekszem képviselni. Gondolom nemcsak írásaimért, hanem ezért is ítélték nekem a jelentős Szépírók Társasága irodalmi díjat.
Hatvanéves koromig nem kaptam díjat irodalmi és művészeti tevékenységemért. Hetvenéves korom után kezdtek jönni a díjak, nyolcvanéves koromra szinte elhalmoznak életműdíjakkal. Szerencsésnek mondhatom magam, hogy életem vége felé Magyarországon is elfogadnak és elismernek”– mondta el a Kultúra.hu-nak Ladik Katalin.
Ladik Katalin a napokban lett 80 éves, a születésnapja apropóján készült beszélgetést itt lehet elolvasni.
Az értekező próza kategóriát Havasréti József nyerte.
Ágoston Zoltán laudációját Józsa Márta olvasta fel. „Bár ezúttal értekező munkássága miatt kapja a Szépírók díját, nem mehetünk el szó nélkül amellett, hogy választott hőséhez, Szerb Antalhoz hasonlóan irodalomtörténészi munkája mellett regényeket is ír. És ez év májusában jelent meg a Ráolvasás című, tanulmányokat és kritikákat tartalmazó kötete. Havasréti Józsefnél nagyobb olvasót én nem ismerek, ám írásai nem csupán végtelen erudícióját tükrözi, hanem imponáló értelmező erővel is rendelkezik. És valamiképpen azt is sejtetik, hogy a szerzőjük már nem tudná pontosan meghatározni, hogy mi is az űrérzékeny lélek.”
„Mindig örülök, amikor nemcsak a szépirodalmi munkásság, hanem a kutatás is pozitív visszhangot kap. Nagy öröm volt átvenni az Artisjus- és a Déry Tibor-díj után most a Szépírók elismerését. Noha igyekszem helyükön kezelni a díjak kérdését, valójában jólesnek ezek az elismerő gesztusok” – mondta Havasréti József író, kritikus, egyetemi oktató a Kultúra.hu-nak.
A Szépíró Junior díjat Láng Orsolya nyerte.
Lapis József laudációját Babiczky Tibor olvasta fel: „Nekem borzasztóan tetszik az, hogy a szerző nem dörgöl a képünkbe semmit, a versei nem nyomulnak, nem vernek agyon hatástörekvéssel. Hívogat, de nem kényszerít. Utakat enged, kölcsönös bejárásra. És Láng Orsolyával bizony nagyon jó bejárni ezeket az utakat, már alig várom a következő meghívót.”
Láng Orsolyát meghatotta az elismerés, mert a Szépírók Társaságának kuratóriumi tagjait iránymutatónak tartja, az írásaikat pedig szereti, fogalmazott lapunknak. „Különösen értékes, hogyha olyan emberek ismerik el a munkásságod, akik hasonlóan gondolkodnak. Azt nem tudtam, hogy a méltatást Lapis József írja. Ő a legutóbbi verseskötetem szerkesztője. Különösen érti azt, hogy mit akarok csinálni, mit csinálok. Tényleg, ez a díj olyan, mint egy fókuszált figyelem.”
A Kéri Piroska-díjat Virág Gábor kapta.
Bozsik Péter laudációja így szólt: „Hálátlan dolog szervezőnek lenni. Ha minden rendben van, azért, ha meg zűr vagy zavar, ne mondjam: kis kavics kerül a gépezetbe, akkor meg azért. Megoldjuk, ez Gábor szava.”
Virág Gábor egyáltalán nem számított a díjra. „A Vajdaságban élek, kisebbségi író vagyok, akinek hozzá kell szoknia, hogy az irodalom mindenese: szervezés, szerkesztés, műfordítás, irodalomtudomány, irodalomtörténet, kritikaírás, mindenbe bele kellett kóstolnom. Kénytelen voltam. Bár nem hiszem, hogy mindegyikben kiválóan teljesítettem. De számomra természetes, hogy mindent csinálni kell. Bizonyos dolgokat meg élvezni is lehet. Ezért nagyon sokat jelent számomra a Szépírók díja.”
A Janáky Marianna író által létrehozott, az irodalmi lapok szerkesztőinek munkáját elismerő Osvát Ernő szerkesztői díj nyertese Markója Csilla.
A díjat a Szépírók Társasága mellett a Fiatal Írók Szövetsége is támogatja. A kuratórium tagjai: Áfra János, Radics Viktória ésZelei Dávid.
Radics Viktória laudációját Áfra János olvasta fel. „A legtöbb olyan dolog, ami éppen érdekel, előkeresteti velem az Enigma valamelyik régebbi, az országhatáron átmentett számát, noha régi lelkesedésemnek gyakran már csak a hamuját találom. Egy folyóirat azért van, hogy lelkesítsen, hogy szerző és olvasó azt higgye, hogy vannak társai. Markója nem olyan művészettörténész, aki bármire azt mondaná, amit ma az értelmiségiektől mindig hallunk, hogy ez kívül esik a szakterületemen. Ez azért lehetséges, mert ő megőrizte azt az érzés- és gondolatnyalábot, hogy az irodalom és az művészet mindenről szól. Éppen ennek a mindennek az összekötő szálait, hézagait és szakadt körvonalait tárja fel.”
Markója Csilla nem vett részt az ünnepségen. Díja a közelmúltban elhunyt költő, Kabai Lóránt egyik rajza.
A Szépíró-díj korábbi díjazottjai: 2001 – a Magyar Rádió Irodalmi Osztálya, Márton László, Oravecz Imre, Radnóti Sándor; 2002 – Kovács András Ferenc, Sípos Gyula, Spiró György; 2003 – Hamvai Kornél, Kálmán C. György, Nádasdy Ádám; 2004 – György Péter, Németh Gábor, Térey János; 2005 – Angyalosi Gergely, Grendel Lajos, Tóth Krisztina; 2006 – András Sándor, Beney Zsuzsa, Földényi F. László; 2007 – Györe Balázs, Tandori Dezső, Tábor Ádám; 2008 – Borbély Szilárd, Karátson Endre, Lator László; 2009 – Aczél Géza, Krasznahorkai László, Takács Ferenc; 2010 – Bán Zoltán András, Győri László, Vajda Miklós; 2011 – Garaczi László, Marno János, Veres András; 2012 – Bodor Ádám, Margócsy István, Villányi László; 2013 – Báthori Csaba, Oravecz Imre, Szálinger Balázs; 2018 – a díj előző évekbeli szünetelésére tekintettel a támogatók jóvoltából összesen hat szerző részesülhetett elismerésben: Csaplár Vilmos, Krusovszky Dénes, Molnár Krisztina Rita, Schein Gábor, Szilasi László és Tolnai Ottó; 2019 – Ferencz Mónika, Ungváry Rudolf, Szilágyi Zsófia; 2020 – Cserna-Szabó András, Hetényi Zsuzsa, Rácz Péter és Szendi Nóra és 2021 – Kemény István, Bánki Éva, Fenyvesi Orsolya és Karádi Éva. |
Fotók: Oláh Gergely Máté