Földművesek tüntették el az afrikai esőerdőket
A tudósok régóta úgy vélik, hogy a közép-afrikai esőerdők egy jelentős része háromezer évvel ezelőtt hirtelen eltűnt és helyükbe a szavannák léptek; ezt korábban kizárólag egy regionális éghajlatváltozással magyarázták. Egy közelmúltban készült tanulmány azonban rámutatott, hogy a drámai változásért nem egyedül a klimatikus változás okolható: legalább ennyire felelős érte az ember is.
Germain Bayon és kutatócsoportja geokémiai elemzéseket végzett a Kongó-folyó torkolata vidékéről származó tengeri üledékekből vett mintákon, és megállapították, hogy az üledékanyag szerkezete háromezer évvel ezelőtt igen jelentős kémiai változáson esett át. A klímaváltozás ideőpontja egybeesett a bantu nyelvet beszélő földművesek megérkezésével a mai Kamerun és Nigéria területére.
A kutatók szerint a bantu népek magukkal hozták a vaskohászaton alapuló mezőgazdasági technikájukat, ami hozzájárult a változásokhoz, illetve fokozta azokat. Ahogyan erősödött a földhasználat iránti igényük, egyre több fát vágtak ki, hogy a mezőgazdaság és a vaskohászat számára megfelelő mennyiségű talaj álljon rendelkezésre. Az ezzel járó erózió és a klímaváltozás hozzájárult egy szárazabb, szavanna-szerű táj kialakulásához, aminek a következményeit ma is láthatjuk.
"A bizonyítékok arra utalnak, hogy a kémiai változások abban az időben példanélküliek voltak az elmúlt 40 ezer évet tekintve, és egyértelműen arra utalnak, hogy az emberi népesség közép-afrikai esőerdőkre gyakorolt környezeti hatása a legnagyobb sokk volt a késő negyedidőszak (0,5-1 millió évvel ezelőtt) éghajlati ingadozásainak sorában" ? mondta a kutatást vezető Bayon.