Angelo Bottini elmondta a média képviselőinek: a földrengés utáni első átvizsgálás azt mutatta ki, hogy az i.sz. III. századból származó pazar ókori épületegyüttes impozáns maradványai "bizonyos mértékben" megrongálódtak a több mint 50 ember halálát okozó és ezreket hajléktalanná tevő elemi csapás következtében, de a károk mértékének pontos megállapítása még hátravan. Keddre ígért teljes, részletes mérleget a bekövetkezett károkról.
A 11 hektárt elfoglaló, Róma központjában lévő romterület a 212 és 216 között épült közfürdők épületeinek maradványain kívül korabeli könyvtárak és sportlétesítmények romjait is magában foglalja. A Caracalla császár termáiként ismert épületegyüttes ugyanis inkább ókori "szabadidőközpont" volt, semmint csupán közfürdők együttese. A legjobb állapotban megmaradt római kori emlékek közé tartozik. Más jelentős római régészeti emlékekben - például a Forum Romanumban vagy a Colosseumban nem keletkezett kár - közölte Bottini.
Az ország más részein álló műemlékek nem jártak ilyen jól: legalább négy román és reneszánsz templom, valamint egy XVI. századi vár részben összedőlt. Berogyott a L'Aquila középkori falain kívül, de azok közvetlen közelében álló Santa Maria di Collemaggio bazilika főhajójának egy része. Ez a térség egyik leghíresebb temploma. A román-gótikus Santa Maria di Collemaggio volt 1294-ben V. Celesztin pápa megkoronázásának színhelye. Szintén L'Aquilában beomlott a pazar reneszánsz San Bernardino bazilika harangtornya.
Az Appenninek legmagasabb hegye, a Gran Sasso (2912 m) közelében fekvő L'Aquilát számos nagy erejű földrengés sújtotta már 1254-es megalapítása óta. 1703-ban a város túlnyomó része dőlt romba egy ilyen elemi csapásban.
