(MTI) A táncos-tematikus darabnak hármas aktualitása van ? idézi a Krónika című romániai napilap szerdai számában Miklós Jánost, a táncegyüttes vezetőjét. Bartók Béla, aki zeneszerzői munkásságával párhuzamosan a Kárpát-medencei népdalkincs egyik legjelentősebb gyűjtője volt, 130 esztendeje született a Temes megyei Nagyszentmiklóson. Szilágyi Domokos költő pedig, akinek Bartók Amerikában című verse az előadás gerincét adja, 35 éve hunyt el. Továbbá az idén 100 esztendeje, hogy megszületett a kalotaszegi táncok legnagyobb gyűjtője, Mátyás István ?Mundruc?.
László Csaba, a darab rendezője szerint nem egyszerű néptáncműsorról van szó, hanem egységes koncepciójú, dramaturgiát is használó előadásról.
A Bartók Amerikából három részből áll, amelyekben Bartók Béla saját szerzeményei nem jelennek meg, erdélyi gyűjtései viszont annál inkább. Csíkból, Marostordáról, Kalotaszegről származó táncokat láthat majd a közönség, illetve a bihari román gyűjtéseket is megismerheti.
Az előadás dramaturgiája elsősorban Szilágyi Domokos költeményén alapul, és az abban használt gyakori kép, a halállal való játék is megjelenik majd a színpadon ? magyarázta László Csaba. Az első rész, A múlt kísértése felcsíki énekes, zenés és táncos hagyományokból áll, a Csík megyei gyűjtések felhasználásával. A második címe Az alkotó ember, amely jobbágytelki táncos fantáziákból áll össze, A fából faragott királyfi című Bartók-mű témájára, az egykori Maros-Torda vármegye területén végzett gyűjtések alapján. A jelen című harmadik, befejező részt kalotaszegi magyar és a bihari román gyűjtésekből álló táncházként álmodta meg a társulat.
A zenét Lászlóffy Zsolt szerezte, zenei szerkesztő Bartalis Botond. Az előadás díszlet-, jelmez- és arculattervezője a táncegyüttes előző darabját is jegyző Holló Cs. Kinga képzőművész.
