(MTI) ? Más népekhez hasonlóan egykor a magyarok is kifejezték összetartozásukat nemzeti viseletükön keresztül ? emlékeztetett a ruhabemutató előtt a pályázat védnökségét ellátó Schmittné Makray Katalin. A köztársasági elnök felesége hangsúlyozta, a 19. században nemzeti hagyományaikhoz való erős ragaszkodás élt a magyarokban, akiknek az öltözetek terén könnyű dolguk volt, hiszen szép és gazdag motívumkincsből válogathattak. Trianon után a nemzeti viselet felélesztése egyfajta gyógyír volt, ekkor a magyar divat még a nyugat-európaira is hatást tudott gyakorolni ? fűzte hozzá.
Mint Schmittné Makray Katalin megjegyezte, az ötvenes évektől nehezebb helyzetbe került a nemzeti viselet ügye, de ekkor is voltak olyanok, akik nem feledkeztek meg a hagyományokról, és a rendszerváltás után újjáélesztették azokat.
Beszprémy Katalin, a Hagyományok Háza (HH) Népművészeti Módszertani Műhely vezetője a Tetőtől talpig pályázat céljairól szólva elmondta, azt a Népművészeti Egyesületek Szövetségével együtt azért írták ki, hogy a nemzeti kultúra ne a "múzeumok raktáraiban porosodjon", hanem a ma embere is találja meg a gazdag motívumkincsből hozzá közel álló elemeket.
A kiírás fontos célja volt, hogy új alkotók kerüljenek képbe friss kollekciókkal ?említette meg a HH munkatársa, akinek értékelése szerint ezt a célt sikerült is elérni, hiszen 139 pályázó jelentkezett; képzett ipar- és népművészek, pályakezdők egyaránt.
Két kategóriában lehetett nevezni: elsősorban hagyományőrző csoportok és a falusi vendéglátás számára lehetnek fontosak a viseletrekonstrukciók, míg a tradicionális motívumokat modern keretbe foglaló ruhák, kiegészítők akár a mindennapokban is hordhatók ? közölte Beszprémy Katalin. Mint hozzátette, a pályázók közül kétszeres válogatás után péntek este 39-en mutatkozhattak be a Mesterségek ünnepén.
