(MTI) - A pénteken kezdődött tanácskozásra közel félszáz résztvevőt várnak; az alkotóházakban dolgozó szakemberek mellett számítanak a kézműves műhelyeket működtető magánszemélyekre is - közölte Prokné Tirner Gyöngyi, az alkotóház szakmai vezetője.
A kézműves házak, műhelyek egyik legnagyobb aktuális gondja a finanszírozás kérdése, valamint az utánpótlás - hangoztatta. A konferencián közösen vitatják meg a pályázati lehetőségeket, ugyanis ahhoz, hogy aktívan be tudjanak kapcsolódni az idegenforgalomba, anyagi forrásra van szükségük.
Legalább ilyen kardinális kérdés az utánpótlás nevelése is, ezért a konferenciára meghívtak néhány műhelyrendszert működtető iskolát is, ahol hagyományápolás, népművészeti képzés folyik. Szó esik majd arról is, hogy a kézművesség miként kerülhet be a felsőoktatásba. A néptáncból és népzenéből felsőfokú oklevelet lehet szerezni, míg a kézművesség területén folyó komolyabb képzéseket nem ismerik el diplomaként. Jogosan merül fel a kérdés, "hogy mennyivel alacsonyabb rendű" a tárgyi kultúra ismerete, mint a népzenei képzés - tette hozzá a szakmai vezető.
A tervek szerint a konferencia résztvevői a kétnapos tanácskozáson megalapítják a Kézműves Alkotóházak Országos Egyesületét.
Prokné Tirner Györgyi beszélt arról is, hogy az anyagi gondok miatt a zalaegerszegi Kézművesek Házában az idei év a "túlélésről szól", bár biztató jelzések is vannak. A napokban derült ki, hogy ifjúsági kézműves táborra 200 ezer forint, az őszi tökfesztiválra és előadások megtartására további 800 ezer forint támogatást nyert az intézmény. A házban 1280 órás fazekas képzés folyik, amelyet uniós forrásból, a szlovén-magyar határon átnyúló program keretében a Zala Megyei Népművészeti Egyesület finanszíroz.
Évente 12 ezer látogatója van a Kézműves Háznak, a programokon jobbára kisgyermekes családok, unokákkal érkező nagyszülők vesznek részt. Közel hetven fővel hét szakkört működtetnek; a bőrös-fás gyermekszakkör mellett a felnőtteknek csipkés, hímző, kosárfonó, gyöngykészítő, fazekas foglakozásokat tartanak.
