A száz éve született Mikolás Tibor építészre emlékeznek Debrecenben

Az egyetemi szintű zeneoktatásnak otthont adó, a debreceni kulturális élet egyik meghatározó, emblematikus épületét, a mai Zeneművészeti Kar székhelyét 1974-ben adták át, azóta zajlik ott felsőfokú zenei képzés. A kereken fél évszázaddal ezelőtti esemény jubileumán a Debreceni Egyetem Zeneművészeti Kara is csatlakozott az épületet tervező Mikolás Tibor születését ünneplő programsorozathoz. A több elemből álló rendezvény szervezésében a ZK mellett az egyetem Műszaki Kara, valamint a Hajdú-Bihar Vármegyei Építész Kamara vesz részt. 

A rendezvényt beharangozó hétfői sajtótájékoztatón Lakatos Péter, a Zeneművészeti Kar dékánja azt mondta: az épület legnagyobb különlegessége, hogy a hallgatók itt nemcsak tanulhatnak, gyakorolhatnak, de azáltal, hogy az emeleti kollégiumban laknak, szoros közösséget is alkotnak. – Ez egy különleges épület, funkcionalitásában egyedülállónak számít az országban. Megható az a gondoskodás, mely árad a helyszínből. A Liszt terem révén egy olyan koncerttermünk van, amely minden igényt kielégít, de az itteni adottságok az oktatást és a hallgatók fejlődését is kiemelten segítik. Az elmúlt ötven év is azt mutatja, hogy az épületben folyó szakmai munka és a folyamatos személyes jelenlét egymást erősítik – tette hozzá a kari vezető.

A rendezvénysorozat másik szervezője a Műszaki Kar. Szentirmai Tamás, az Építészmérnöki Tanszék vezetője szerint két irányból is hatott Mikolás Tibor az egyetemi oktatásra, hiszen gazdag szakmai életművét a hallgatók testközelből ismerhetik meg, emellett pedig meghatározó oktatója volt a tanszéknek. – Hasonló lelkesedéssel vett részt az oktatásban, mint a szakma gyakorlásában. Az ő munkásságán keresztül a világ hatvanas-hetvenes évekbeli építészete jelent meg Debrecenben, és ezt a tudását a hallgatóknak is átadta. Életművéből két éven át tartó kutatómunka során olyan kötet készült, amelyből a hallgatók a régió és a város építészetéről tanulhatnak és a nemzetközi modern építészet jellegzetességeit is megismerhetik – tette hozzá a tanszékvezető.

Mikolás Tibor hatása megkérdőjelezhetetlen a debreceni építészetre, munkái évtizedeken keresztül meghatározóak voltak a város arculati fejlődésében, az általa tervezett épületek pedig a debreceniek hétköznapjainak fontos részét alkották – emelte ki Pecsenye Béla, a Hajdú-Bihar Vármegyei Építész Kamara elnöke. A neves tervező olyan épületeket álmodott meg a Zeneművészeti Kar székhelye mellett, mint például a Centrum Áruház, a Petőfi téri toronyház, az Új Vigadó vagy a régi Kölcsey Központ. 

– Folyamatosan változik az épületek megítélése, de amelyek megmaradtak, azok minden molekulájának örülni kell. Az általa tervezett épületek közül több fellelhető az egyetem területén is, elég csak a Kémiai Épületre, az Elméleti Tömbre, a Zeneművészeti Karra, az agrárkar épületére gondolni. Mikolás Tibor hatása a korabeli modern építészetben európai és közép-európai léptékben mérhető – fejtette ki a kamara elnöke. Puskás István alpolgármester köszöntőjében a második világháború utáni modern debreceni építészet örökségének időtállóságával kapcsolatban azt mondta: az elmúlt 40-50 év alapján dől el, hogy milyen szerepet töltenek be ezek az épületek a kollektív emlékezetben és továbbra is megmaradnak-e a városkép részeként. 

A rendezvénysorozatot a sajtótájékoztatót követően jubileumi fotó- és makettkiállítás nyitotta, melyen a Debreceni Egyetem Műszaki Karának hallgatói által készített épületfotókat mutatták be a ZK Galériában. A tárlatra az építészkamara makettekkel érkezett, ezek közül kiemelt helyet és figyelmet kap a DE ZK épületének kicsinyített mása is.