(MTI) - Göncz László, a szlovén parlamentben helyet foglaló magyar nemzetiségi képviselő a rendezvény megnyitásaként arról beszélt: Zalába ők is hazajönnek, hiszen alig száz esztendővel ezelőtt még a történelmi vármegye része volt a mai Lendva környéke. Felidézte, hogy az akkori időkben Nagykanizsa, Zalaegerszeg és Keszthely mellett Alsólendva, illetve a ma Horvátországhoz tartozó Csáktornya számított a vármegye öt kulturális központjának, amelyek az Osztrák-Magyar Monarchiában meghatározták a megye népi és polgári kultúráját.
Kitért arra is, hogy sokan nem tudják: a horvátországi Muraköz nem azonos a szlovéniai Muravidékkel, ez utóbbi csak az első világháborút követő elszakítás után jelent meg önálló fogalomként. A történelmi Magyarországnak azt a részét jelenti, amely az egykori délszláv állam szlovén régiójához került Vas és Zala megyétől elszakított részeiből áll.
A mintegy 110-120 ezer lakosú vidék kultúrájára a szlovén, a horvát és a német kultúra is hatott, de igyekeznek a "saját tisztaságában tovább adni", örökre megőrizni a magyar értékrendet - fogalmazott Göncz László.
Elfeledett nyugati végeken címmel a budapesti Polgárok Háza indította el a kárpát-medencei magyar népművészetet ismertető rendezvénysorozatot, amelyhez a keszthelyi művelődési intézmény is csatlakozott. A mostani, Muravidéket bemutató rendezvényen a határ menti térségben élő műkedvelő művészeti csoportok adtak műsort, valamint muravidéki magyar költők és írók műveiből készült irodalmi összeállítást hallhatott a szép számban összegyűlt közönség.
A programhoz kapcsolódóan a hónap végéig három kiállítás is megtekinthető Keszthelyen. A látogatók a muravidéki hímző szakkörök tárlatán keresztül megismerhetik a hetési tájegység népművészetét, míg a másik kiállítás a kortárs képzőművészek alkotásait tárja a nézők elé. A Balaton Színház emeleti előcsarnokában a térség épített örökségét, szakrális emlékeit és világi épületeit fotókiállítás révén ismerhetik meg a látogatók.
