 |
(MTI) - "Merjünk álmodni és higgyünk álmainkban, merjük álmodni azt, hogy a Kárpát-medencei magyarság egy nemzethez tartozik, merjünk hinni a határokon átnyúló nemzetegyesítés nagy ívű programjában. Merjük álmodni azt, hogy erős közösségek alkotják ezt a Kárpát-medencei magyar nemzetet, és ezek egymással szolidárisak" - fogalmazott a határon túli magyar politikus. Az EMNP megbízott elnöke hozzátette: semmit nem adnak ingyen, az van, amiért megdolgoznak, ilyen az autonómia is. Nem fogják maguktól ideadni, ha nem dolgozunk érte - mutatott rá.
Toró T. Tibor hangsúlyozta: mi magyarok összetartozunk, és fontos, hogy vállaljuk bátran nemzeti identitásunkat, vállaljuk kultúránkat, történelmünket, múltunkat, céljainkat és jövőnket. A moldvai csángó oktatási programot sikertörténetnek nevezte, amiért tisztelet illeti a program létrehozóit, és benne az áldozatos munkát végző oktatókat, pedagógusokat.
A bál fővédnöke Schmitt Pál köztársasági elnök volt, aki levélben köszöntötte a résztvevőket. Az államfő kiemelte: a csángókkal testvérek vagyunk, de sosem árt újra meg újra megismerkednünk. A bál mindkét ügyet jól szolgálja, azt is, hogy többet tudjunk meg egymásról, és azt is, hogy kifejezzük együvé tartozásunkat, közös színpompás, ezerarcú kultúránk erejét.
A bálon - amelyen részt vett Eleni Tsakopoulos Kounalakis amerikai nagykövet is - a szervezők idén is a moldvai magyarság létét alapjaiban fenyegető, kedvezőtlen társadalmi és gazdasági folyamatokra akarták felhívni a közvélemény figyelmét és igyekeztek támogatókat nyerni a csángó magyarság megmaradását, felemelkedését célzó erőfeszítésekhez. A rendezvény alapvető célja a moldvai és a gyimesi csángó magyarok rendkívül régies, páratlanul gazdag népművészetének - viseletek, szokások, táncok - bemutatása.
A bálon - amelyen részt vett Eleni Tsakopoulos Kounalakis amerikai nagykövet is - a szervezők idén is a moldvai magyarság létét alapjaiban fenyegető, kedvezőtlen társadalmi és gazdasági folyamatokra akarták felhívni a közvélemény figyelmét és igyekeztek támogatókat nyerni a csángó magyarság megmaradását, felemelkedését célzó erőfeszítésekhez. A rendezvény alapvető célja a moldvai és a gyimesi csángó magyarok rendkívül régies, páratlanul gazdag népművészetének - viseletek, szokások, táncok - bemutatása.
A XVI. Csángó Bálon Lakatos Demeter csángó magyar költőnek állítottak emléket születésének 100. évfordulója alkalmából. Lakatos Demeter volt az északi csángó nyelvjárás egyetlen szépirodalmi megörökítője. Versei - irodalmi értékük mellett - elsősorban tájnyelvi dokumentumként fontosak a magyar művelődés számára.
A Petőfi Csarnokban tartott rendezvényen színpadra léptek hagyományőrző zenészek, énekesek és táncosok Forrófalváról, Budáról, Klézséből, Külsőrekecsinből, Pusztinából, Somoskáról, Gastenyből, Prajoaiából, Setétpatakáról, Balahányospatakáról, Gyimesfelsőlokról.
A bál vendége volt Legedi László István, Hodorog András, László Erzsébet, Nyisztor Ilona, László Paula, László Ioána, Mandache Aurel, Antim Ioan, Timár Viktor, Tímár János, Antal Tibor, Mojszi Gábor, Kicsi Kóta Károly, Petrás Mária és a Dresch Quartet. Fellépett továbbá a Jászság Népi Együttes, a Berka Együttes, a Fanfara Complexa, a Tűz Lángja Zenekar, a Kőketánc Gyerektáncház, a Somos, a Zurgó Együttes.
A műsorban részleteket vetítettek a Messze hol nap szentül le című, Lakatos Demeter emlékére készült filmből. A színpadi műsort több helyszínen zajló táncház, koncertek, énektanítás és más programok követték.
A bálhoz kapcsolódó kiállításon Petrás Mária keramikus alkotásait tekinthette meg a közönség, valamint Kocsán László és Mucsi Gyula fotókiállítását a moldvai csángók életéről. Emellett fényképészek, textil- és kerámiaművészek is bemutatták a csángó kultúrkörből merített munkáikat.
A színpadi műsort megelőzően tartották a Kőketánc Gyermektáncházat, amelynek minden évben hatalmas sikere van a kisgyermekes családok körében.
