(MTI) ? A Közép- és Alsó-Nyárád vidékének képes albuma a 2008-ban megjelent Felső-Nyárád című kiadvány folytatása, amely a Nyárád mente történelmi múltjából, néprajzi hagyományaiból, lakóinak mindennapi életéből és ünnepnapjaiból kínál egy csokorra valót - mondta Váradi Péter Pál a könyvbemutató alkalmából.
    A "széljárta" táj török és tatár, kuruc és labanc, német, orosz és más hadak által pusztított vidék, amely szellemi értékekkel is hozzájárult az erdélyi magyarság kincseinek gyarapításához. Erre figyelt fel a népdalgyűjtő Bartók Béla is, aki több tucat dallamot jegyzett le itt. A tájegység hírnevét öregbítette többek közt Backamadarasi Kiss Gergely tudós professzor, Szentiványi Mihály szépíró, politikus, Nyárádi Erazmus Gyula botanikus, Ferenczy Júlia festőművész, Gagyi László író és Benkő Samu Bolyai-kutató - írja Lőwey Lilla a könyv bevezetőjében.
    "1989-ben azzal a céllal indítottuk el a sorozatot, hogy megismertessük Székelyföldet a nagyközönséggel, és bemutassuk a fotókon, ami néhány évtized múlva már nem létezik" - foglalta össze küldetésüket Váradi Péter Pál.
    A sorozatnyitó album a Kalotaszeg-Felszeg tájegységet mutatta be, ennek elkészítése volt a legnehezebb a szerzők szerint. A honismereti kiadványokon kívül verses albumokat tartalmaz a mára már harminc kötetet tartalmazó sorozat. Például a Tél a havason, vagy az Ősz a havason című a képek hangulatához illeszkedő verseket tartalmaz - ismertette a tematikát a szerző.
    A kiemelkedő székelyeket bemutató kötetek ? amelyek többek között Wass Albertről, Benedek Elekről, Orbán Balázsról, Tamási Áronról szólnak - mindig tanulmánnyal kezdődnek, ahol bemutatják az életrajzukat is. A nyáron megjelent Székelyföld képi autonómiája című kötet több mint félszáz fotót és 94 térképrészletet tartalmaz, és pillanatképeken keresztül székenként mutatja be a történelmi tájegységet.
    Váradi Péter Pál a bemutató kapcsán kiemelte: a munkát megyénként kezdték el, jelenleg a székely Mezőföldön dolgoznak, és további köteteket terveznek megjelentetni. Rengeteg archív fotóval rendelkeznek, a gyűjtéshez irodalmat gyűjtenek, és plébániákat, tanítókat keresnek fel, akik az adott vidéket jól ismerik.
    "Az internetes világban könnyebb a dolgunk, a digitális fotózás pedig már nem szab határt a fotók mennyiségének" - fogalmazott Váradi Péter Pál. Hozzátette: feleségével, Lőwey Lillával együtt e mozaikokból próbáltak egy képet összerakni, amely a lehető legtöbbet megmutatja az adott erdélyi tájegységről. Mint felidézte, a sorozat kezdetén, 1989-ben még sok kellemetlenségük adódott munkájuk miatt, és a kiadók sem fogadták őket, de mára már saját kiadót alapítottak.
    A Magyar Örökség-díjas fotóművész fő feladatának tartja, hogy felhívja a figyelmet a falurombolásra, amelyet Nicolae Ceaucescu, a román kommunista diktátor tematikusan vitt véghez. Mint elmondta, a Kalotaszeget bemutató első albumuk megszületése előtt értesültek róla, mely falvakat jelölte ki felszámolásra a diktátor. Nyomozásba kezdtek és fotóikkal bizonyították a falusi élet ellehetetlenedését, amelyet iskolák bezárásával, a vasút- és buszjáratok megszüntetésével vittek véghez. A történelmi-földrajzi gyökerek után kutatva azóta is folyamatosan járják Erdélyt.