Mohai tikverőzés fotó: fmh.hu
 
(MTI) ? A nemzeti jegyzékre felvett örökség-elemeket Réthelyi Miklós nemzeti erőforrás miniszter hirdeti ki a Kulturális Örökség Napjait megnyitó ünnepségen pénteken Székesfehérváron ? közölte Bereczki Ibolya, a szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeum főigazgató-helyettese.
    
A kihirdetés alkalmából szombaton és vasárnap bemutatkoznak a nemzeti jegyzéken szereplő örökség-elemeket éltető közösségek, a kétnapos program szervezője és lebonyolítója a Szabadtéri Néprajzi Múzeum Szellemi Kulturális Örökség Igazgatósága.
     
Zöld ágakkal, kézzel hímzett terítőkkel, kendőkkel és virágokkal díszítik fel a templomot Mendén pünkösd ünnepén. A férfiak dolga a fák kivágása, szállítása, elhelyezése, az asszonyok és gyermekek elkészítik a fákra kerülő textileket, majd díszítenek. A zöld ágak “erdővé varázsolják a templomot” ? mondta el Labadics Istvánné, a Mendei Evangélikus Egyházközség képviselője. A háromnapos ünnepi időszakhoz kapcsolódó hagyomány elsősorban a helyi, szlovák eredetű evangélikus közösség tagjait érinti, de a mendei katolikusok és a környező települések evangélikusai is gyakori résztvevői az eseménynek.
    
A tikverőzés farsang utolsó napjához, húshagyó keddhez kapcsolódó alakoskodó szokás. A fiúk a szokáshagyomány által meghatározott maskarákban, házról házra járva adományt ? tojást, szalonnát, sonkát ? gyűjtenek, emellett bekormozzák az emberek arcát ? ismertette Kovács Sándorné, Moha polgármestere. A szokás a nevét a tojásadomány begyűjtése közben végzett “tyúkverésről” kapta: a tyúkok fenekét a bottal jelképesen megütögetik, hogy elősegítsék a jószág termékenységét.
   
Az Emmausz-járás a német nemzetiséghez kapcsolódó szokás, amely a mai napig aktívan él a Baranya megyei Bólyon. Húsvéthétfőn a délelőtti kálvária-dombi szentmise után megtelnek a bólyi pincefalu présházai, a látogatók pincéről pincére járnak” ? mondta el Rafa-Gyovai Dániel, a város képviseletében.
    
A sajtótájékoztatón bejelentették azt is, hogy Szabó Eszter tervezőgrafikus alkotását választották a szellemi kulturális örökség magyarországi logójának.
    
A három népszokással immár tizenegy örökségi elem szerepel a listán. Az első nyolc elemet ? a mohácsi busójárás, a Népművészet Mestere díj kitüntetettjeinek tudása és tevékenysége, a kunsági birkapörkölt karcagi hagyománya, a Kalocsa kulturális terében élő hagyományok (hímzés, viselet,  pingálás, tánc), a mezőtúri fazekasság, a magyar solymászat, a halasi csipkevarrás élő hagyománya, valamint a matyó örökség (hímzés, viselet, folklór) ? 2010 szeptemberében hirdette ki Réthelyi Miklós. A mohácsi busójárás 2009-ben az emberiség szellemi kulturális örökségei közé került.