(MTI-Press) - Szinte teljesen eredeti formájában újul meg az épület, sem szaunát, sem wellnesst nem építettek be, liftet azonban igen, és a lépcsőházat is akadálymentessé tették. A szerzetesi cellákból 19 szobát alakítottak ki, meghagyva a boltozatokat.
- Egyszerűen berendezett, de fürdőszobával ellátott egy- és kétágyas szobák, az utóbbiakból három lesz - tájékoztatott Magyari Éva Ybl Miklós-díjas építész, a rekonstrukció egyik vezetője. - A tulajdonos 2004-ben vette meg az épületet, 2006 végén határoztak a kolostor jövőbeni világi funkciójáról, és egy éve kezdtek neki a tényleges munkálatoknak.
Mivel műemlékről van szó, Balázsik Tamás művészettörténész-régész vezetésével előmunkálatokat végeztek, leástak a középkori alapokig, megtalálták az egykori pálos kolostort a Hegyi templommal, vagyis a sopronbánfalvi templommal összekötő átjárót.
- A feltárásoknál az is kiderült, hogy amikor a kolostor refektóriumában, az ebédlőben leszedték a mennyezetről a fehér festéket, előkerült az 1700-as évek elején készült freskó, amelyet most restauráltak. A pálosok után a karmelitáké lett a kolostor, és mivel ők igen zárt rendben éltek, befalazták a templom főhomlokzata melletti bejáratot, és az épületen távolabb nyitottak maguknak kaput. Fontosnak tartottam építésztársammal, Pazár Bélával együtt, hogy a kolostort korhű anyagokkal hozzuk rendbe - mondta Magyari Éva.
A beruházó - a Kovács Gábor Művészeti Alapítvány és a Nistema Kft. - arra számít, hogy a legalapvetőbb fölszereltségű szobákba olyanok jönnek, akik teljes elvonulásra, elmélyedésre vágynak. Néhány szobában pedig képzőművészek kapnak térítésmentesen helyet az alapítvány támogatásával. - A táj is gyönyörű, s elvonulásra alkalmas - jegyezte meg az építész.
A sok vihart megélt sopronbánfalvi barokk kolostorról már az 1400-as évek elejéről van írott feljegyzés, az épület többször leégett, majd a Bécs ostromára készülő, 1532-ben ott átvonuló török seregek is megrongálták. A pálosok a törökök elől elmenekültek, majd 100 év után visszatelepülve új rendházat építettek; az épület 1643 és 1786 között a pálos rendtartomány noviciátusaként működött, de 1786-ban II. József rendeletben szüntette meg a rendet. Attól az időtől a Brennbergbánya alkalmazásában álló tisztviselők lakásoknak használták. 1850-től helyőrségi kórház lett, de 1892-ben a mayerlingi karmeliták tulajdonába került. A szigorú imádságos rendet 1950-ben feloszlatták, a 23 nővért Nyíregyházára evakuálták. A kolostorban először idősek otthona, majd elmeszociális otthon működött, de az 1970-es évek közepétől üresen, elhagyottan állt - sorolta a kolostor történetének állomásait Magyari Éva.
