?Büszkék és boldogak vagyunk, hogy az első Kossuth-díjas fotográfust, az egyik élő klasszikust a Magyar Nemzeti Galéria falai között ünnepelhetjük? ? adta át a szót Baán László Baki Péter kurátornak. A szakember felhívta a figyelmet arra, hogy a 80 éves születésnap önmagában kevés indok lenne egy ekkora tárlat megrendezésére, az apropó sokkal inkább Korniss Péter helye a magyar fotográfiában. ?Három tényezőt emelnék ki, melyek miatt helye van Korniss Péternek a Magyar Nemzeti Galériában. Az egyik az életművének teljessége és kerek egysége, hiszen nagyon kevés olyan fotóművész van, aki ötven éven keresztül szisztematikusan haladva, mégis változatosan követte a megkezdett témát? ? mondta el a tárlat kurátora. Kiemelte: a képek közül a legkorábbi 1967-ben készült, míg a legutolsó sorozatot 2017-ben zárta, tehát kerek ötven évet mutat meg a Folyamatos emlékezet. ?A másik fontos tényező az életmű feldolgozása, melyet rendkívül pedánsan gondoz Korniss és nagyon jól szelektál is benne.? A harmadik ok a változatosság, hiszen a koherens életmű ellenére is folyamatosan megújultak a képei, egy irányba halad, de mindig kitér és más megvilágításba helyezi az adott témát. ?Nemcsak fotótémában, hanem társadalmi kérdésekben is gondolkozik, és minden témát rendkívül emocionálisan közelít meg? ? mutatott rá az életmű különlegességére a kurátor. A nyitóbeszédeket követően Baki Péter kurátor és Korniss Péter fotóművész körbevezette a sajtó képviselőit a kiállításon, amely öt termen keresztül, lineárisan haladva mutatja be a fotós életművének eszenciáját.
A tárlatra a legjellemzőbb szó a változás. Változás a társadalomban és a fotográfiában, melyre Korniss Péter rendkívüli módon hívja fel a figyelmet. A fotóriporteri munkát a ?60-as évek elején kezdte meg az idén 80 éves művész, kezdetben Erdélyben készített fotókat az ott élő parasztok mindennapjairól. Kiemelve a hagyományőrzést és a népi kultúra tiszteletét. Ezeket a képeket az első, A múlt címet viselő teremben tekinhetik meg a látogatók. A ?70-es évek közepétől Korniss figyelme az akkori vendégmunkások felé fordult. Kezdetben több brigád mindennapjait örökítette meg, majd kiválasztott egy tiszaeszlári csapatot, akik Budapestre jártak fel dolgozni. Végül pedig kiemelte Skarbit Andrást, akivel jó barátságot is kötöttek az évek során.
A harmadik terem talán a legérdekesebb, hiszen itt találkozik először múlt és jelen. Ezeket az alkotásokat már a rendszerváltás után készítette Korniss, a terem A változás címet kapta. Itt visszatért Erdélybe és felkereste egykori fotóalanyait. A képek több szempontból is mutatják a változást, hiszen egyrészt kontrasztba állítja a régmúltat a jelenkor modernitásával ? mint a népviseletbe öltözött kislány görkorcsolyával a lábán vagy a családi képek között megbúvó Michael Jackson-poszter. Megmutatja, hogy egy addig érintetlen, hagyományőrző világba hogyan szivárog be a nyugati kultúra. Másrészt itt már teljesen más technikával dolgozott az alkotó: a fotók beállítottak, nem pillanatképekről van szó, megvilágítást is kaptak, jóval tudatosabb az üzenetük is ? tehát önmaga is változáson ment keresztül. Fotóriporterből igazi fotóművésszé vált. A negyedik és az ötödik teremben szintén a múlt és a jelen találkozik, az egykori erdélyi alanyokat kereste fel Korniss Péter, ezúttal azonban nem a saját környezetükben fotózta őket. Az utolsó képsorozat a legfrissebb, ezt először láthatja a közönség. Itt az a generáció jelenik meg, amely fél évszázaddal ezelőtt még a táncházakat látogatta, ma pedig kénytelen a fővárosban állást vállalni akár takarítóként, akár idősek gondozójaként. A tárlat január 7-ig látogatható.
FRISSÍTÉS:
Korniss Péter az első Kossuth-díjas magyar fotográfus, a nemzet művésze, Pulitzer-emlékdíjas, Prima Primissima-díjas művész, korábban a World Press Photo nemzetközi zsűrijének tagja ? említett néhányat a fotográfus elismerései közül a tárlat megnyitóján az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára. Rétvári Bence hozzátette: a Korniss Péter eddigi öt évtizedes munkásságát bemutató tárlatot végigjárva a látogató szinte más emberként jön ki. Mint hangsúlyozta: Korniss Péter életművében fontos szerepe van az érzelemnek, a művész ezt ráadásul egy univerzális formanyelven tudja megmutatni.
Bartis Attila író, fotográfus hangsúlyozta, hogy a fotográfia legnagyobbjai között számon tartott Korniss Pétert ?az első munkáitól kezdve nem tudta félvállról venni senki, és nem véletlenül?. Az elmúlt ötven évben általa elvégzett munka a legkevésbé sem megszállottságra, hanem tudatosságra, sőt szeretetre vall ? méltatta a fotográfust.
Fischer Viktória/MTI
Fotó: Csákvári Zsigmond
