A Nemzeti Hauszmann Terv társadalmi testületének második ülésére március 12-én került sor a Várkert Bazárban, ahol L. Simon László, a Miniszterelnökség parlamenti államtitkára bevezetőjében összefoglalta, mi történt a legutóbbi bizottsági ülés óta. Mint mondta, az ott elhangzottakat feldolgozták, és olyan anyagok, tervezetek születtek, amelyeket már érdemben tudnak majd megvitatni: elindulhat az az időszak, amikor a Hauszmann Bizottságnak valóságos, véleményformáló feladata lesz.
Az államtitkár azt is elmondta, hogy a testület új tagokkal bővült. A szakértők mellett az üléseknek immár állandó résztvevője lesz Hoppál Péter kultúráért felelős államtitkár, valamint Kun Szabó István, a Honvédelmi Minisztérium társadalmi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkára.
A kormány 2014 júliusában döntött a Budai Vár megújítását célzó Nemzeti Hauszmann Terv (2014?2024) előkészítéséhez szükséges intézkedésekről. A kormányhatározat értelmében a Nemzeti Hauszmann Terv átfogó koncepcióját társadalmi és szakmai egyeztetés révén kell megalkotni, ezért született döntés a Nemzeti Hauszmann Terv társadalmi testületének felállításáról. A Tervnek köszönhetően a 2014?2024 közötti, 10 éves időszakban több lépcsőben újul meg a Várnegyed.
A 2015. évi költségvetés 1,5 milliárd forintot biztosít a Nemzeti Hauszmann Terv előkészítő munkálataira, így egyes részfeladatok ? például a József-kaszárnya kutatása és az Erdélyi-bástya feltárása ? már idén elindulnak.
A Nemzeti Hauszmann Terv keretében elsőként a Budavári Palota épületegyüttese újul meg. A királyi palotához kapcsolódó, Hauszmann Alajos által tervezett Lovarda újjáépítésére 2015-ben kétmilliárd forintot biztosít a kormányzat. A főőrségi épület és a Stöckl-lépcső 2015-ben, illetve 2016-ban épülhet újjá. A budai Várgarázs évek óta húzódó beruházása szintén befejeződhet 2015-ben. A királyi palota egykori enteriőrjei közül elsőként a Budapesti Történeti Múzeum főbejárata fölött elhelyezkedő Szent István-terem műemléki helyreállítása történhet meg, feloldva azt az állapotot, hogy Európa egyik legnagyobb és legszebb királyi palotájának eredeti belső tereiből jelenleg semmi nem látható. A terem helyreállítása megmutathatja azt is, hogyan rekonstruálhatók ? leginkább terek és fényképek alapján ? hitelesen a palota további enteriőrjei, például a trónterem vagy a Mátyás-terem.
A Szent György téren 2014-ben megtörtént a volt Honvéd Főparancsnokság részleges rehabilitálása, és folyamatban van a Karmelita-kolostor rekonstrukciója. A Nemzeti Hauszmann Terv kiterjed az egykori polgárváros területére is, ahol 2015. március 16-án indul az úgynevezett Kammerhof és a feltehetően a legkorábbi királyi lakhely maradványait (Magna Curia Regis) befogadó József-kaszárnya (Táncsics börtön) kutatása és az Erdélyi-bástya feltárása.
L. Simon László a rekonstrukció részleteiről is beszélt.
?Azzal a javaslattal jövünk a bizottság elé, és az államtitkárságom azzal a javaslattal szeretne a kormány elé állni, hogy a Budavári Palotát gyakorlatilag 98 százalékban kulturális célokra használjuk. Azt javasoljuk, hogy a magyar állam építsen egy új, korszerű, 21. századi Országos Széchényi Könyvtárat, és az így felszabaduló épületben kulturális kiállítóterek jöjjenek létre. Helyre akarjuk állítani az Ybl által tervezett udvarokat és keresztátjárókat a Budai Vár gyalogos, lovas és autós megközelítésének erősítése érdekében. Azt továbbra is fenntartjuk, hogy az A-, a B- és a C-épületekben létrejövő gyönyörű régi terek az állam számára használható terek legyenek? ? mondta.
Az államtitkár úgy fogalmazott, szeretnék, ha a Nemzeti Hauszmann Terv és a Várnegyed felújítása mindenki számára közös üggyé válna.
Fotó: Papp Eszter
