 |
Hagyományteremtő szándékkal indította útjára 2003 decemberében a Szépművészeti Múzeum Antik Gyűjteménye 'Az évszak műtárgya' kamarakiállítás-sorozatot. A sorozat fő célja, hogy rendszeres ritmusban a közönség elé tárja a Múzeum Antik Gyűjteményében folyó munka eredményeit: egy-egy újonnan megszerzett, illetve restaurált művet, vagy olyanokat, amelyekről új és bemutatásra érdemes tudományos eredmények születtek.
A sorozat negyedik kiállítása egy újonnan vásárolt műtárgyat mutat be. A mintegy 70 cm magas férfialakot ábrázoló terrakotta szobor a főníciai művészet körébe tartozik.
A főníciaiak nagyjából a mai Libanonnak megfelelő területen, a keletről a Libanon-hegységtől határolt vékony parti sávon laktak. Ebből adódóan elsősorban kézművességük termékei és tengeri kereskedelmük volt gazdaságuk alapja. Életformájuk különlegesen alkalmassá tette őket arra, hogy a nagy közel-keleti kultúrák (Egyiptom, Mezopotámia) vívmányait megismertessék a Földközi-tenger partvidékein lakó népekkel. Nagy szerepük volt abban, hogy a 8. század vége és a 6. század eleje közt a Mediterráneumban egy egységes, orientalizálónak nevezett kultúra alakult ki. A már Homérosznál hajós-népként említett főníciaiak nevéhez fűződik annak a betűírásnak a feltalálása, amelynek jeleit a görögök közvetítésével máig használjuk. Az üvegművességgel is ők ismertették meg a mediterrán világot.
A görögökkel, akik nem sokkal utánuk kezdték meg a Földközi- és a Fekete-tenger egész partvidékére kiterjedő hajóútjaikat, eleinte békés versengésben voltak. Ez azonban nem jelentett szigorú elkülönülést. Az anyaországban a Kr.e. 5. századtól megerősödött a görög művészet hatása. Az így kialakult graeco-főníciai művészet terrakotta-szobrászatának jelentős képviselője az Antik Gyűjtemény újonnan szerzett darabja. A férfialak hajviselete, a testsúlyt hordó és az ún. pihenő láb megkülönböztetése a görög szobrászat hatását tükrözi. A Kr. e. 5. század harmadik negyede táján készült figura kéztartása viszont a helyi hagyományt őrizte meg az üdvözlésre, könyörgésre vagy áldásra felemelt jobb kéz és a hiányzó, eredetileg előre nyújtott bal kéz gesztusával. Egyaránt lehet isten vagy halandó ábrázolása. A bal füle alatt a nyakára tapadt kagyló arra mutat, hogy tengerből került elő, bár eredetileg nyilván szentélyben felállítandó fogadalmi ajándéknak szánták.
