Ukrajna 1991-ben kiáltotta ki a függetlenségét, addig a Szovjetunió részeként orosz fennhatóság alá tartozott. A két nemzet között az elválás után még jobban kiéleződött a Krím-félszigettel kapcsolatos konfliktus annak hovatartozását illetően. A félsziget 2014-ig Ukrajnához tartozott, végül egy vitatott népszavazást követően Oroszországhoz csatolták. A térségben ez a mai napig fegyveres konfliktusokat szül, mely erőteljesen rányomja a bélyeget az ukrán lakosság mindennapjaira, ezzel együtt a képzőművészetükre is.
Ahogy az április 6-án megnyitott kiállítás bemutatkozó szövege is írja: az utóbbi harminc év Ukrajna történetének egyik legjelentősebb korszaka: 1980 és 2010 között az ország függetlenné vált, megtörtént a teljes politikai és gazdasági rendszerváltás, miközben óriási lett a szakadék a gazdagabb és a szegényebb rétegek között, és hihetetlen mértékűvé duzzadt a korrupció. Az ország ezalatt végigélt három nagyobb, forradalommal felérő tiltakozási hullámot ? a Szovjetunió összeomlásának idején tömeges diáktüntetések robbantak ki, 2004-ben kitört a ?narancsos forradalom? az orosz támogatottsággal rendelkező Viktor Janukovics elnöksége ellen, 2013-ban pedig újabb tüntetések kezdődtek, mivel az elnök elállt az Európai Unió társulási szerződésétől, mely végül 2014-ben véres összecsapásokba torkollott az utcákon.
Mindezen események kikerülhetetlenné váltak a művészek körében is, az ukrán képzőművészet egyik fő témájává vált a társadalmi-politikai jelenségek, események megjelenítése. ?Az 1980-as évektől kezdődően új ukrán művészet körvonalazódott, amely radikálisan szakított a szocialista realizmussal és a nemzetközi kulturális folyamatokkal párhuzamos irányt vett. [?] Az 1990-es évekre, valamint a 2000-es évek elejére jellemző posztszovjet identitáskeresést fokozatosan felváltotta a politikai művészet újragondolásának igénye. Minden eddiginél élesebben vetődött fel a társadalmi folyamatok megértésének fontossága, és megnövekedett az érdeklődés az aktivizmus iránt? ? írják a kiállítás bemutatkozó szövegében.
A Ludwig Múzeum ? Kortárs Művészeti Múzeum céljai között már az 1989-es alapításkor megfogalmazódott: Budapest kiválóan alkalmas helyszín arra, hogy összehozza a szocialista országok művészetét a nyugat-európai és az amerikai művészettel, és egy térben együtt bemutassa a világ két végének munkáit. Ezt a küldetést a múzeum a mai napig vállalja. Ahogy Fabényi Julia, a múzeum igazgatója az április 5-én megtartott sajtótájékoztatón elmondta: két évvel ezelőtt, 2016-ban rendezték meg az albán-koszovói kortárs művészek alkotásait bemutató tárlatot (A Bálna, amely tengeralattjáró volt), melyet az ukrán kiállítással most egy újabb forradalmi terület kortárs képzőművészetének bemutatása követhet.
?Arra törekedtünk, hogy hiteles képet tudjunk felmutatni az ukrán művészetről. A címadás és a művek együttes bemutatása megvilágítja, hogy nem erőltetett témáról vagy toposzról van szó, hanem arról a forradalomról, amely már több évtizede meghatározza az ukrán mindennapokat. Különösen fontosnak tartom, hogy a forradalmárok gyakran maguk is művészek, akik közül többeknek a munkái ezen a kiállításon is láthatóak? ? mondta Fabényi Julia a sajtótájékoztatón.
A Ludwig Múzeum kiállításán szereplő kortárs ukrán képzőművészek a műveiken ? melyek között festmények, videók, szobrok, installációk, iparművészeti munkák, fotográfiák is szerepelnek ? a ma eseményeivel foglalkoznak, azokkal kapcsolatban fogalmaznak meg kérdéseket, ugyanakkor szerepet is vállalnak a művészeten keresztül a mindennapok problémáinak keretében. ?Az ország három évtizede kereng a társadalmi megrázkódtatások hullámvasútján, és bizonyos fokig ezekből a megrázkódtatásokból ered az ukrán művészek különös energiája és vitalitása? ? írják a kiállítást bemutató szövegben. A Permanens forradalom tehát a mai ukrán képzőművészet mibenlétére keresi a választ olyan történelmi korban, amikor az ország főterén egymást érik a barikádok.
A kiállítás kurátorai Alisa Lozhkina és Konstantin Akinsha, a kiállításról készült katalógust Popovics Viktória készítette. A tárlat, mely az ukrán művészetet és kultúrát támogató Zenko Alapítvány segítségével jött lére, április 6-tól egészen június 24-ig tekinthető meg.
Kultúra.hu
Fotók: Csákvári Zsigmond
Felhasznált forrás: Permanens forradalom. Mai ukrán képzőművészet című kiállítás katalógusa, szerk.: Fabényi Julia, Popovics Viktória, kiadja: Ludwig Múzeum ? Kortárs Művészeti Múzeum
