Schmidt Mária, az 1956-os emlékév kormánybiztosa, az 1956-os Emlékbizottság társelnöke megnyitóbeszédében elmondta: a mostani kiállítás a művészetek segítségével idézi fel 1956 eseményeit és mindazt, amit ?56 számunkra jelent. ?A képzőművészet akkor tud valamivel foglalkozni, ha önmagán túlmutató jelentősége van. Nem véletlen, hogy ?56 ennyi művészt ? képzőművészt, költőt, írót ? ihletett meg, akik alkotásaikban feldolgozták ennek a szabadságküzdelemnek a tanulságait? ? fejtette ki Schmidt Mária. Hozzátette: ?56 egyetemes jelentőségű esemény volt ? az első olyan szabadságküzdelem a kommunista rendszer ellen, amely nem az életminőség javításáról, hanem csak a politikai célkitűzésekről szólt. Arról, hogy Magyarország függetlenséget akart, szabadságot, demokráciát és véget vetni a szovjet megszállásnak ? idézte fel a kormánybiztos. ?Egy nemzet értékei a történelmében rejtőznek, ezért muszáj tudnunk, hogy eleink miért harcoltak, mit tartottak fontosnak. Csak így tudjuk megválaszolni: kik vagyunk, mi a hivatásunk. Nekünk az, hogy megőrizzük nemzeti sajátosságinkat, melyet csak akkor tudunk megtenni, ha a nemzet független? ? fogalmazott Schmidt Mária. Mint mondta: ?1956 meggyőzte a magyar embereket arról, hogy az ügy, amelyért harcolnak, nemes, erkölcsös ügy, a szabadságról és a megmaradásról szól. Ha nem felejtjük el hőseinket, ha meg tudjuk becsülni azt az örökséget, amelyet tőlük kaptunk, akkor lesznek olyanok, akik később is megóvják a magyar nemzetet és a magyar szabadságot? ? zárta gondolatait a kormánybiztos.
Csorba László, a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója a kiállítás kapcsán kiemelte: a 20. századi történelem egyik legnagyobb pillanatára emlékezve készült el a tárlat ? a gyűjteményt a Nemzeti Kulturális Alap miniszteri keretének segítségével vásárolták meg. Nem klasszikus képzőművészeti tárlatot szerettek volna összeállítani belőle; a céljuk az volt, hogy segítsenek a gondolatok párbeszédében. ?Különös, furcsa időutazás ez? ? mondta a Csorba László.
?A kiállítás lényege, hogy segít nekünk, kései utódoknak megértenünk azt, amit az akkori történelmi szituáció, a hősiesség jelentette, illetve megérteni az akkori hősök céljait? ? hangsúlyozta Prőhle Gergely nemzetközi és európai uniós ügyekért felelős helyettes államtitkár.
Eltitkolt alkotások, eddig be nem mutatott művek láthatók a Magyar Nemzeti Múzeum új időszaki kiállításán. A tárlat mintegy háromszáz műtárgyból áll, az egyik legszebb és legértékesebb kollekció Amberg József anyaga, amely egészen elképesztő minőségben dokumentálja a súlyos harcok sújtotta Józsefváros utcáit, épületeit. Amberg nagyszerű ceruzarajzokat készített a helyszíneken, október végétől egészen december elejéig dolgozott, majd a grafikák után otthonában készített élethű akvarelleket ? idézi a kurátorokat a múzeum oldala.
A külföldön, Argentínában alkotó világhírű grafikus, Szalay Lajos annak ellenére készített megrázó erejű sorozatot a forradalom idején, illetve közvetlenül annak bukása után, hogy jómaga csupán a hírekből értesülhetett az események alakulásáról. Tőle 11 nagyszerű grafikát tudunk kiállítani.
A kiállítás egyik büszkesége pedig Marc Chagall egyetlen ismert 1956-os tematikájú grafikája, az Anya gyermekkel címet viselő alkotás, mely a nizzai Nemzeti Marc Chagall Múzeumtól érkezett Budapestre. Emellett Kokoschka két remekművét is láthatja másolatban a nagyközönség ? olvasható a múzeum oldalán.
A kiállítás november 13-áig látogatható.
Szíjjártó Anita
Fotó: Kőmives András
