A dunaPart2011 Kortárs Előadóművészeti Platform keretében:
Forte Társulat:
Samuel Beckett: Godot-ra várva / Waiting for Godot
színház
2011. január 22. 20:00
Magyar nyelven angol felirattal / In Hungarian with English subtitles.
Beszéd és mozgás szoros egysége hozza létre azt a koherens nyelvet, amelynek tiszta megszólaltatása az alkotói teendő, és amelynek keresése mellett Horváth Csaba és a Forte Társulat elkötelezte magát.
Beckett esztétikai önmeghatározása szerint ?nincs mit kifejezni, nincs mivel és nincs miből kifejezni, hogy nem létezik a kifejezés ereje, a kifejezés vágya, csak a kifejezés kötelessége?; olyan művészetről álmodott, mely ?nem lázad saját fenséges jelentéktelensége ellen?.
Koreográfus/rendező és társulata a beszélt nyelven és a vizualitáson keresztül érzékelteti Beckett világának a halálhoz, a csöndhöz és a zenéhez fűződő különleges viszonyát. Az előadás fontos eleme az eszköztelen test, és annak az elmúláshoz való viszonya.
?Játszanak és várakoznak. Játszva várakoznak. Pontosabban: számukra játék a várakozás. Ezért aztán lassan olyan színben kezd feltűnni a dolog, mintha jobban izgatná őket a labda gömbölyűsége, mint maga Godot. Vladimir mindig megpörgeti a focilabdát a mutatóujján, amikor Godot jövetelére figyelmezteti Estragont, aki erre, szinte legyintően, foghegyről csak annyit válaszol: persze. Persze ? és már rúgják is tovább a bőrt. Az idő meg csak telik, szakadatlan, ahogy a föld nevű galaktikus focilabda forog sebesen a tengelye körül.
Godot-ra várni játék. Godot-ra várni rémesen izgalmas időtöltés. Ezt látva a néző már nem is szívesen játszik el a gondolattal, hogy mi lenne, ha? Ha Godot mégiscsak megérkezne.?
(Králl Csaba, revizoronline.com)
Koreográfus?rendező/Director?choreographer: HORVÁTH Csaba
Szereplők/With: ANDRÁSSY Máté, BLASKÓ Borbála, FÖLDEÁKI Nóra, HORVÁTH Virgil, KÁDAS József, KRISZTIK Csaba, SIMKÓ Katalin, SIPOS Vera
Díszlet/Set: Milorad KRSTIĆ
Jelmez/Costumes: BENEDEK Mari
Fény/Lighting design: PAYER Ferenc
Hang/Sound: KERESZTES Gábor
Támogatók/Support: NKA, OKM
