(MTI) - A tematikus tárlatvezetésen a látogatók szembesülhetnek azzal a ténnyel, hogy a zsidóság közösségében nem volt mindenki vagyonos, hasonló arányban voltak közöttük szegények és gazdagok, mint a magyar társadalom egészében. Ettől függetlenül voltak foglalkozások, amelyekben a zsidó származásúak magasabb arányban képviseltették magukat a társadalmi arányuknál - mondta Pécsi Tibor, az intézmény oktatási programjának vezetője.
A zsidótörvények ezekben a foglalkozásokban - például az üzleti életben és a szellemi szabadfoglalkozásúaknál - szorították vissza zsidóság arányát, diszkriminálva őket a társadalomban. 1942-ben aztán zárolták a zsidó tulajdonban lévő szántókat, erdőket, majd ezeket irreálisan alacsony áron adta tovább az állam. 1944-ben egy miniszterelnöki rendelettel a magyarországi zsidóság teljes vagyonát nyilvántartásba vették és zárolták - folytatta Pécsi Tibor.
 |
Budapesten 60 ezren jelezték igényüket például lakásra. Összesen 22 ezer igényt tartottak megalapozottnak. A nyilas rémuralom kezdetekor végül az összes, zsidóktól származó vagyontárgyat állami tulajdonnak nyilvánították - tette hozzá.
Pécsi Tibor elmondta, a kiállításon érintőképernyős kivetítőn lehet látni az 1930-as foglalkoztatási arányokat, amelyen belül külön feltüntették a zsidóság arányát. A "kifosztás termében" a zsidóságot diszkrimináló törvények és rendeletek sokaságát tekinthetik meg az érdeklődők.
Ugyanitt korabeli képeken lehet megtekinteni, ahogy a kiürített gettókból szállítják el a mozdítható értékeket, másikon a szegedi és a veszprémi zsinagóga látható, ahová összegyűjtötték a zsidóság vagyonát, hogy elosszák, valamint arról is vannak felvételeik, ahogy Auschwitz-Birkenauban az utolsó vagyontárgyaiktól is megfosztották a deportáltakat - közölte.
A hónap képe ezúttal arról a dokumentumról készült fotó, amely egy szülésznő feljegyzéseit tartalmazza a zsidóktól elvett javakról, ezeket akkor vettek el tőlük, amikor minden testüregüket átvizsgálták.
