Pályázatot írt ki a Petőfi-emlékévhez kapcsolódva az NKA

Irodalom

Négy altémában 620 millió forintra pályázhatnak az NKA október 7-én meghirdetett nyílt pályázatán múzeumok, levéltárak, könyvtárak, illetve művészeti intézmények, hogy időszaki kiállításokkal, kiadványokkal, digitális megoldásokkal készülhessenek a 2022. szeptember elsején induló Petőfi Sándor-emlékévre.

Mint arról korábban beszámoltunk: a kormány kilencmilliárd forintot biztosít a 2022–2023-as Petőfi-emlékév támogatására. Ebből hatmilliárd forint jut a bicentenáriumi programokra, hárommilliárd forint pedig a vidéki múzeumok támogatására, valamint az irodalmi emlékházak és emlékhelyek fejlesztésére. A többletforrás elosztására a Nemzeti Kulturális Alap (NKA) két új ideiglenes kollégiumot állít fel.

Az Országgyűlés 2020 decemberében határozatban döntött arról, hogy a 2022–2023-as évet Petőfi Sándor-emlékévvé nyilvánítja, annak céljait így határozta meg: „Az Országgyűlés támogatja és szorgalmazza olyan megemlékezések, rendezvények szervezését, oktatási anyagok és művészeti alkotások készítését, amelyek Petőfi Sándor életművével kapcsolatosak és hozzájárulnak a méltó megemlékezéshez.”

Az NKA Petőfi 200 Ideiglenes Kollégium október 7-én tette közzé első nyílt pályázati felhívását négy altémában, 620 millió forint keretösszeggel

muzeális intézmények, határon túli magyar múzeumok, nyilvános könyvtárak, közlevéltárak és nyilvános magánlevéltárak számára, valamint a harmadik altéma esetében pályázhatnak magyarországi képzőművészeti szakmai szervezetek, kiállításokat rendező intézmények, galériák, kiállítótermek is.

Demeter Szilárd, a Petőfi Irodalmi Múzeum igazgatója a sajtótájékoztatón elmondta, hogy a fenti célrendszer magas színvonalú megvalósításához szükséges forrásokat a kormány a Nemzeti Kulturális Alapnál biztosította. Az NKA a sikeres és célzott pályáztatási folyamatok érdekében két új ideiglenes kollégium felállításáról döntött, és létrehozta a Petőfi 200 Ideiglenes Kollégiumot és a Magyar Géniusz Program Ideiglenes Kollégiumot.

„A források felhasználásánál kiemelt szempont volt a Petőfi-emlékév széles, kitekintő értelmezése, azaz nemcsak Petőfi áll a fókuszban, hanem a felvilágosodástól a reformkoron át Klebelsberg koráig, a bethleni konszolidáció korszakáig tartó időszak kiemelkedő és máig ható eredményei” – mondta Demeter. Hozzátette: a következő tanévhez kötődve az emlékév kiemelt eseményei és programjai a 2022. szeptember 1. és 2023. augusztus 31. közti időszakban valósulnak meg. 

Az első altéma a Petőfi 200 emlékév tematikájába illeszkedő időszaki és virtuális kiállítások megvalósítását támogatja. A második a bicentenárium témájához szorosan kapcsolódó kortárs művészeti és csoportos, illetve egyéni, valamint összművészeti időszaki kiállítások megvalósításához nyújt segítséget. A harmadik célja a kiadványozás, azaz a közgyűjteményekben őrzött dokumentumok elektronikus és nyomtatott formában történő hozzáférhetővé tétele, valamint ehhez kapcsolódóan tudományos konferenciák, ismeretterjesztő és tudománynépszerűsítő események megvalósítása. A negyedik altéma a digitális és virtuális világba visz. Célja a Petőfi Sándorhoz, korához, kortársaihoz és kultuszához kapcsolódó kulturális tartalmak digitális feldolgozása és bemutathatóvá tétele, amely hozzájárul a Petőfi-emlékév láthatóságához.

A támogatott programok, kezdeményezések – altémától függően – a 2021. november 1. és 2023. november 30. közti időszakban valósulhatnak meg.

A támogatások odaítélése során kiemelt figyelmet fordítanak arra, hogy a kezdeményezés Petőfi Sándor és kora 19. századon túlnyúló, közelmúltbeli és jelenkori értelmezéseit is középpontba állítsa az emlékezetkultúrában, a művészetekben, a folklórban, a tudományos és társművészeti területeken. Előnyt élveznek azok a programok, ahol feldolgozzák és széles körben hozzáférhetővé teszik a hazai és Kárpát-medencei magyar vonatkozású közgyűjteményekben őrzött, eddig feltáratlan, esetleg kevésbé ismert forrásokat. „A megvalósítás során a közösségek lehető legszélesebb körű bevonására kell törekedni” – hangsúlyozta Demeter Szilárd.

A pályázatok benyújtásához szakmai konzultációs lehetőségeket kínál az Országos Közgyűjtemények Szövetsége, így biztosítva a tervezett pályázatok illeszkedését a kiíráshoz, segítve azok magas színvonalú kidolgozását.

Bús Balázs, az NKA alelnöke elmondta: idén összesen ötven darab megjelent pályázati felhívás volt az NKA-ban, ebből negyvenhárom nyílt, hét meghívásos volt. Összesen 6091 beérkezett pályázatból mintegy 3600-at támogattak.

2021 végéig a Petőfi 200 Ideiglenes Kollégium további nyílt és meghívásos pályázatok kiírását tervezi.

Nyílt pályázati formában szólítják meg a közművelődési feladatellátókat (intézmények, önkormányzatok, civil szervezetek), míg meghívásos pályázaton indulhatnak a Petőfihez köthető emlékhelyek az épületek felújítása és kiállításaik megújítása érdekében.

A diákcsoportok utaztatási programjának támogatásával az NKA lehetőséget ad arra, hogy a tanulók Petőfi-kultuszhelyekre látogathassanak osztályaikkal.

A hazai és Kárpát-medencei programokon túl a külügyi magyar intézetek is gazdag, széles műfaji változatosságot mutató eseménynaptárat állítottak össze a 2022–2023-as évekre, világszerte hirdetve ezzel az emlékévet. E kezdeményezés sikerét az NKA meghívásos pályázat formájában segíti.  

A részletes pályázati kiírás elérhető az NKA honlapján a pályáztatás menüpont alatt, az ideiglenes kollégiumok felhívásai között.  

A képek a sajtótájékoztatón készültek. Forrás: Petőfi Irodalmi Múzeum