A kormány kilencmilliárd forintot biztosít a 2022–2023-as Petőfi-emlékév támogatására. Ebből hatmilliárd forint jut a bicentenáriumi programokra, hárommilliárd forint pedig a vidéki múzeumok támogatására, valamint az irodalmi emlékházak és emlékhelyek fejlesztésére. A többletforrás elosztására a Nemzeti Kulturális Alap két új ideiglenes kollégiumot állít fel.

Az Országgyűlés Petőfi Sándor – a magyar költészet egyik legkiemelkedőbb és legismertebb alakja – születésének 200. évfordulója alkalmából, valamint a méltó megemlékezések megszervezésének biztosítása céljából a 2022-es és 2023-as esztendőt Petőfi Sándor-emlékévvé nyilvánította. A határozat értelmében az Országgyűlés szorgalmazza mindazon megemlékezések, rendezvények megszervezését, oktatási anyagok és művészeti alkotások készítését, amelyek Petőfi Sándor életművével kapcsolatosak és hozzájárulnak a méltó emlékezéshez.

Prof. Dr. Kásler Miklós, az Emberi Erőforrások Minisztériumának minisztere az esemény sajtótájékoztatóján elmondta, hogy Petőfi Sándor a kora költőfejedelmévé vált, de egyúttal a politikai palettán is megjelent a radikálisok között. „A Petőfi Sándor-emlékév kiváló alkalom arra, hogy az akkori eseményeket méltassuk.

A több mint másfél száz év távlatából újragondoljuk azt, hogy mi történt akkor és annak mi lett a következménye.

A mi dolgunk, hogy amennyiben hozzá tudunk járulni ehhez a szép emlékezethez, akkor tegyük meg, amire képesek vagyunk és amire a legjobb szándékunkból telik” – mondta a miniszter.

Bús Balázs, a Nemzeti Kulturális Alapprogram (NKA) alelnöke elmondta, hogy a szervezetet új helyzet elé állította a koronavírus-járvány, de gyorsan tudtak reagálni: olyan produktumokra és művészeti célokra írtak ki pályázatot, amelyek ebben a helyzetben is megvalósíthatók voltak. A járvány alaposan átrendezte az életünket, a személyes találkozások elmaradása nemcsak az egyének, hanem a közösségek életét is megváltoztatta, fogalmazott az NKA alelnöke, aki a legfontosabb feladatnak jelenleg a közösségépítést tartja. Mint mondta,

a kulturális élet újraindításában komoly szerepe van az állami támogatásnak, és hogy a szektor erős közösségé kovácsolódjon, az NKA segítségét kérte.

A Kultúra.hu-nak azt mondta, hogy a 2022-es év sok szempontból izgalmas és kihívásokkal teli évnek mutatkozik: a Petőfi Sándor-emlékév amellett, hogy méltó emléket állít az egyik legnagyobb és leghazafiasabb magyar költőnek, a programok akarva és akaratlanul is országszerte a közösségek újjáépítésén dolgoznak. „A járványt lassan mögöttünk hagyva azt kezdeményeztem, hogy az NKA maradványpénzeit a kultúra újraindítására használjuk, ennek nyomán megszületett az a kormányzati döntés, hogy 6 milliárd forinttal támogatják a 2022-es és 2023-as Petőfi Sándor-emlékévet, illetve 3 milliárd forint a vidéki múzeumok támogatására fordítható. Az összesen 9 milliárd forintnyi támogatást két új ideiglenes kollégium kezeli majd. Ezenfelül az emlékév programkínálatát és színvonalát úgy is támogatja az NKA, hogy a kiírt pályázatok kapcsolódjanak az emlékévhez.

„Az emlékév kiemelt célja a reformkor széles, kitekintő értelmezése: nemcsak Petőfi áll a fókuszban, hanem a felvilágosodástól a reformkoron át Klebelsberg koráig, a bethleni konszolidáció korszakáig tartó időszak kiemelkedő és máig ható eredményei” – mondta lapunknak Demeter Szilárd, a Petőfi Irodalmi Múzeum főigazgatója, aki úgy érzi, hogy Petőfi Sándor több mint a legnagyobb költőnk. „Ő egy márkaarca annak az anyanyelvi kultúrának, amely a tágabb értelemben vett reformkorban született. A 200 évvel ezelőtt született költő sorsa és életpályája magába sűríti mindazt, ami az anyanyelvi kultúra megszületése, intézményesülése, modern magyar nemzeti megszületése, a kulturális intézményeink megalapítása, megizmosodása, a közintézményi hálózat felállítása jelent.

Petőfi kapcsán a magyar nemzeti kultúráról és az anyanyelvi kultúráról szeretnénk beszélni a költő születésének 200. évfordulóján” – tette hozzá.

Demeter Szilárd arról is beszélt, hogy a PIM névadójának tiszteletére megújul a múzeum állandó kiállítása, illetve a múzeumnak helyet adó Károlyi-palotát is átalakítják a Petőfi Sándor-emlékévre. „Tervezzük a PIM udvarának és a Károlyi-kertnek az összenyitását, illetve a kapcsolódó környezetrendezés eredményeképpen a történelmi kastélykert kompozíciós egysége is helyreállhat. Funkcionális szempontból átjárhatóság valósulna meg a Múzeum körút – Károlyi-kert – Egyetem tér útvonalon, miközben a kert szabadtéri programoknak, kültéri kiállításoknak is helyet adhat. Mindezen fejlesztések jelentős mértékben hozzájárulnak az intézmény kulturális és közösségi funkciójának erősítéséhez, látogatottságának növeléséhez” – fogalmazott. Ezek mellett indítanak egy Petőfi-buszt, amely bejárja majd a Kápát-medencét. Továbbá Petőfi-vándorkiállítással és közművelődési programokkal is készülnek.

Kiemelt kép: érettségi.com