A dolog előzménye, hogy a jaltai osztozkodásban angol érdekszférának minősített Görögországban Markosz vezetésével a görög kommunista párt 1946-ban polgárháborút robbantott ki, hogy megdöntse a monarchiát és szovjet típusú kommunista rendszert hozzon létre. A kormányerőknek nyújtott angol pénzügyi és katonai segítség kevésnek bizonyult, sőt később teljesen elapadt. Ebben a helyzetben fordult a görög kormány az amerikaiakhoz. Truman emlékezetes beszédében hangsúlyozta, hogy Görögországot totalitárius fordulat fenyegeti, hasonlóképpen Lengyelországhoz, Romániához és Bulgáriához.
A Szovjetunióban és az általa megszállt országokban rövidesen Truman-doktrínának nevezett beszédében az amerikai elnök hangoztatta: "mostantól fogva az USA támogatja a szabad népeket, amelyek szembeszállnak a fegyveres kisebbséggel, vagy a külső erővel, amely megpróbálja elnyomni a népet". Mint az 1948-as csehszlovákiai, vagy az 1956-os magyarországi események mutatták, a hidegháború fontos mozzanatának tekintett doktrínát csak abban az esetben alkalmazták, ha a Szovjetunió közvetlen amerikai, vagy nyugati érdekeket sértett meg, vagy érdekszférájukban kalandozott.
