tornaterem_1915
László Gyula, a kolozsvári Unitárius Kollégium tornatanára tanítványaival 1915-ben
Forrás: rekollekt.ro

Gaetano Biasini éppen 200 évvel ezelőtt, 1818-ban alapított vívóiskolát Kolozsváron. A kerek évforduló jó alkalom volt arra, hogy a polgárosodással, városfejlődéssel szorosan összefüggő sportélet, és az ezzel nagyjából egy időben fejlődő fotográfia kapcsolatát vizsgáló kiállítás szülessen.

Az Archívum mozgásban. A kolozsvári sportélet vizuális emlékezete című tárlaton 19. század végi kerékpárost, huszadik század eleji vívókat, korcsolyázókat vehetünk szemügyre, miközben megismerkedhetünk a sportélet társadalmi-fotótörténeti kontextusával.

Sport200_300
Uray és Jay csörtéje az 1956-os első elektromos tőrversenyen
Forrás: rekollekt.ro

Blos-Jáni Melinda fotó- és filmtörténész a kiállítás kapcsán mesélt a sportfotó műfajának kialakulásáról: a 19. század végén a sportolókról is műtermi portrék készültek, majd a technika fejlődésével, a pillanatkép lehetővé válásával életre kelnek a testek, és a mozgás válik a fénykép valódi témájává. A mozdulat megörökítése, a ?döntő pillanat? iránti vonzalom már a huszadik század legelején megjelent, amint az Manouschek Ottó kolozsvári sporttudósító 1905-ös fényképalbumából is kiderül.

A kolozsvári vívás 200 éves történetének kiemelkedő alakja Bölöni Farkas Sándor, az első nagy erdélyi ?sportmenedzser?, aki termet, felszerelést szerzett, vívómestert fizetett, szabályzatot vezetett be Kolozsváron. Az oktatást az erdélyi főnemesektől gyűjtött pénz kamataiból finanszírozta.

Killyéni András sporttörténész elmondta, hogy a rendszer 1848-ig működött, amikor a vívók csatlakoztak Bem csapataihoz, és az egész pénzalapot átadták a kormánynak a forradalom támogatására.

magasugro_600
Magasugró férfi (1905)
Forrás: Manouschek Ottó gyűjtemény / Erdélyi Audiovizuális Archívum

Az 1880-as években jelent meg Kolozsváron a kerékpározás. Borbély György 1882-ben Tordáról indult Párizsba, ahol megnézte az Eiffel-tornyot ? mesélte a sporttörténész. Az elszánt biciklista az Európában utazó Kossuth Lajost is szerette volna köszönteni, ezért Torinóba, majd Genfbe tekert, de elkerülték egymást, így hazaindult, Pécsen kénytelen volt kicserélni szétfoszlott nadrágját, és a Budapest?Várad szakasz kivételével, amelyet vonaton tett meg, biciklin jött Kolozsvárig, ahol ágyúlövéssel tisztelegtek előtte.

Killyéni András az élénk kolozsvári korcsolyaéletről is beszámolt a kiállított fényképek alapján, mint mondta, a sétatéri tavon telente korcsolyapálya üzemelt, ahol szerelmek születtek, és házasságok mentek tönkre. A Kioszk néven közismert épület, amelyben ma vendéglő működik, eredetileg korcsolyapavilonnak épült, ablakait pedig azért tervezték olyan nagyra, hogy bentről is szemmel lehessen tartani a korcsolyázókat.

korcsolya
Zöllner Paula, az 1912-es kolozsvári korcsolyázó verseny egyik budapesti résztvevője
Forrás: Sport200 / Erdélyi Audiovizuális Archívum

A rekollekt.ro oldalra a közeljövőben további sportfotók kerülnek majd fel, folyamatban van hagyatékok digitalizálása, de az elmúlt 20-30 évben készült sportfotókkal is bővítik a gyűjteményt. Emellett az Erdélyi Audiovizuális Archívum továbbra is várja a felbukkanó fotókat, filmeket.

Forrás: maszol.ro