„Dobozy Borbála csembalóművész a lipcsei kántor pedagógiai gyűjteményével igazolta kivételes tehetségét” – adta hírül a Classica magazin Bach mention très bien (Bach kitüntetéssel) címmel. A francia zenei lap Choc kritikai elismeréssel jutalmazta Dobozy Borbálának a BMC Records felvételén hallható Bach-játékát.
A kiadó az őszi lemezbemutató koncert alkalmával ezt írta a hanganyagról: „A koncentrált tételek ereje és varázsa abban is rejlik, hogy Bach képes volt az intenzív érzéseket konstruktív zenei gondolkodással ötvözni. Ezt az egyszerre transzparens és sűrű kozmoszt mutatja meg legújabb lemezén Dobozy Borbála, ezúttal is precizitást és költőiséget, ragyogó technikát és életteli karaktereket kiegyensúlyozva. Játéka mentes marad a szélsőségektől és modorosságoktól, miközben egyedi irányt jelöl ki a differenciált előadói praxisok útvesztőjében. A nagy formátumú régizenei művész Bach-trilógiájának megelőző része, a billentyűsirodalom legjelentősebb művei közé tartozó Wohltemperiertes Klavier felvétele a streamingplatformokon a BMC Records történetének egyik legsikeresebb kiadványa.”
„Amikor befejeztem a Wohltemperiertes Klavier felvételét, amelynél nehezebb feladat egy csembalóművész számára aligha létezik, rögtön tudtam, hogy az invenciókkal és a kis prelúdiumokkal szeretném folytatni” – elevenítette fel Dobozy Borbála csembalóművész, az MMA rendes tagja. „A BMC Records felvételén 18 kis prelúdium, 15 kétszólamú invenció és 15 háromszólamú invenció (sinfonia) hallható – összesen 48 alkotás. Tudomásom szerint ilyen összeállítású lemez még nem született. Az invenciók csak igen ritkán csendülnek fel sorozatszerű előadásban, pedig egyedülállóan értékes pedagógiai művekről van szó, és még annál is sokkal többről.”
1720-ban Johann Sebastian Bach különleges gyűjteménnyel lepte meg elsőszülött fiát, az akkor tizedik születésnapját ünneplő Wilhelm Friedemannt. Saját és kortársai – többek közt Telemann, Stölzel – kompozícióiból nyújtott át válogatást a rendkívüli tehetségű gyermeknek, olyan műveket, amelyeket kimondottan alkalmasnak ítélt a fejlődéséhez. Ebben a Clavier-Büchlein című billentyűskönyvecskében találhatók a két- és háromszólamú invenciók első verziói – akkor még Praeambulum és Fantasia címen – és a kis prelúdiumok közül jó néhány.
Bach az ajándékozást követő években hosszasan javítgatta, csiszolgatta munkáját, és 1723-ra el is készült az invenciók végső változatával. A háromszázadik évfordulóra megjelent gyűjteményes lemez érzelmi magasságokat és mélységeket egyaránt bejár. Persze vannak az invenciók között könnyebben megoldható, ezért gyakran játszott „slágerdarabok”, a nehezebbeket azonban nagyon ritkán hallani.
A Choc kritikai elismerés szerint Dobozy Borbála albuma sikeresen elegyíti a játék fenségét és a hangszer érzékenységét. „A művésznő tudja, hogyan lehet lassú tempót tartani, anélkül, hogy közben unalmassá válna, és élénk tempót tartani úgy, hogy meggyőző és beszédes legyen. A szellem és az érzékek számára egyaránt ösztönző az előadásmódja, kiemelkedő tehetségét már korábban is bizonyította figyelemre méltó Wohltemperiertes Klavier-felvételével.”
A méltatás megerősíti, hogy a felvétel messzemenően igazolja azokat az elvárásokat, amelyekre a zeneszerző az előszóban emlékeztet: „Hogyan lehet billentyűs hangszeren az éneklő játékstílust elsajátítani, azáltal a komponáláshoz kedvet csinálni.” Dobozy Borbála komolyan veszi a kis prelúdiumokat, pontosan, magabiztosan és érzékenyen formálja meg azokat. „A hangszer mennyeien szól, érvényre juttatva a rugalmas és laza technikát” – olvasható a Classica magazin honlapján az indoklás, amely kiemeli a csembalóművész magabiztosságát, ízlését, valamint természetes és tiszta kifejezésmódját.
