A francia dzsugelerőd, az észak-vietnami Dien Bien Phu kapitulációjával véget ért Indokínában a franciák gyarmati uralma és győzelemre jut a Ho Si Minh, és főparancsnoka vezette Viet Mihn. A franciáknak az a reménye, hogy döntő ütközettel a maguk javára dönthetik el az 1945 óta tartó gyarmati háborút, nem teljesedett be. A Viet Mihn, amely az úttalan hegyvidéken kerékpáron szállította a frontra utánpótlását, még a tüzérséget is, az 56 napos ostrom alatt mind szorosabbra tudta fűzni a völgykatlanban fekvő dzsungelerőd körüli gyűrűt. A franciáknak ugyan Dien Bien Phu eleste után is számottevő gyarmati hadseregük van még, de pozíciójuk a május 8-án Genfben kezdődő, Indokínával foglalkozó értekezleten jelentősen romlott. Mivel az Egyesült Államok nem hajlandó a franciáknak katonai segítséget nyújtani, Franciaország kénytelen a tárgyalásokon engedni. A július 21-én aláírt fegyverszüneti egyezménnyel Vietnamot a 17. szélességi fok magasságában kettéosztják. A Viet Minhnek az ország északi felébe, a francia gyarmati hadseregnek a déli felébe kell visszahúzódnia. Indokína francia gyarmat négy független államra bomlik: Vietnam északi része a Ho Si Minh által már 1945. IX. 2-án kikiáltott Vietnami Demokratikus Köztársasággá válik, délen Ngo Dinh Diem miniszterelnök Bao Dai császár bukása után 1955 októberében kikiáltja a Dél-vietnami Köztársaságot.
