III. Frigyes brandenburgi választófejedelem, porosz herceg Königsbergben saját kezűleg megkoronázza magát, és I. Frigyes néven Poroszország királya lesz. A Hohenzollern-ház királyi dinasztiává emelése Brandenburg-Poroszország előretörését jelzi: a jelentéktelen őrgrófság a Német-Római Birodalomban belül komoly politikai erővé fejlődik. A koronázási szertartás fényes külsőségek között zajlik. A király és kísérete már 1700. december 17-én elindult a 12 napig tartó königsbergi útra. A királyság kihirdetése a Habsburg-császár jóváhagyásával történhet meg. I. Lipót császár az 1700. november 16-i koronázási iratban adományozta III. Frigyes választófejedelemnek a királyi címet. Ellenszolgáltatásképpen a Hohenzollernek kötelesek a Habsburgokat támogatni a spanyol örökség megszerzésében. Mivel Frigyes a királyi koronát nem kaphatja meg a birodalom részét képező Brandenburg választófejedelmeként, ezért a birodalom területén kívül fekvő porosz Hercegség szuverén uralkodójaként koronázza meg önmagát. A brandenburgi őrgrófság az Askaniak uralkodása idején, 1134-1157 között jött létre. A Hohenzollernek, egykor nürnbergi várgrófok, 1415/1517-ben kapták hűbérként Markot és a választófejedelemséget. A brandenburgi választófejedelmek 1657/1660-ban szerezték meg véglegesen a Porosz Hercegség szuverenitását.
