A szakértők már régóta úgy vélekednek, hogy a kakaóbabot az európai hódítást megelőző évszázadok indián kultúrájában főként italként használták fel. A babok összezúzása és erjesztése után elkészült nedűt elsősorban az elit számára tartották fenn.
Azonban az új felfedezést követően a mexikói Nemzeti Antropológiai és Történeti Intézet bejelentette, kutatásaik szerint bővebb volt a csokoládé felhasználási köre az ősi Mexikóban. A mai közép-amerikai ország hagyományos ételkultúrájának lehettek olyan ősi gyökerei, amelyben a húsokat csokoládé alapú szósszal tálalták.
Csokoládé nyomaira utaló kémiai vegyületeket már találtak egy tányérhoz hasonló eszközön még 2001-ben a Yucatán-félszigetbeli Paso del Macho-i ásatási területen. Később a maradványokat a Mississippi állambeli Jacksonban lévő Millsaps College szakértőinek segítségével vizsgálat alá vették. A tesztek a teobromin és a koffein vegyületek jelenlétét mutatták ki, amely jól jelzi a kakaó használatát, állítja az egyetem.
? Minden bizonnyal ezek igen érdekes eredmények ? mondta John S. Henderson, a Cornell Egyetem antropológiaprofesszora, aki az ősi csokoládé történetének egyik legkiválóbb szakembere. Henderson, aki nem vett részt a Paso del Macho projektben, elmondta: "úgy vélem, az a következtetés, hogy a kakaót szószként is használhatták, helyes, bár más lehetőséget is el tudok képzelni", majd a kakaó fűszerként való használatára utalt.
A maradványok az i. e. 500 körüli időkből valók, azonban nem ezek a csokoládé legrégebbi nyomai Mexikóban, amelyeket eddig felfedeztek. A Yucatán-félsziget nyugati felében lévő Chiapasban megtalált, az olmék kultúrához tartozó csokoládényomok ezer évvel is idősebbek lehetnek. Azonban nem ez jelenti a mexikói konyha legalsó gyökereit, mivel a csokoládé fontossága sokkal mélyebbre nyúlik vissza a múltban.
