Az SZNT MTI-hez eljuttatott közleménye szerint a díjazottról a szervezet állandó bizottsága döntött Izsák Balázs elnök előterjesztésére. Emlékeztetnek arra, hogy a sepsiszentgyörgyi intézmény „alapítása óta a székelység történelmi emlékezetének, kulturális kincseinek temploma”, és a Kós Károly tervei alapján felépített múzeumépület is ezt tükrözi. Hozzáteszik: a díj tisztelgés a múzeumalapító Zathureczky Emília emléke előtt és az intézmény olyan jelentős múzeumőrei, igazgatói előtt, mint Csutak Vilmos, Herepei János, Szabédi László vagy az SZNT-t alapító, a székely jelképeket megalkotó Kónya Ádám. Felidézik, hogy a Székely Nemzeti Múzeum a rendszerváltás után vette vissza hagyományos, történelmi megnevezését, és akárcsak az SZNT, nevében hordozza a székely és a nemzeti jelzőket. „Patinás épülete teljes felújításon esett át, kiállításai pedig a kor követelményeinek megfelelően mutatják be népünk értékeit” – írja az SZNT, amely szerint a két intézmény más eszközökkel, de rokon célokért tevékenykedik.
A Székely Nemzeti Tanács 2006 óta ítéli oda a Gábor Áron-díjat olyan személyeknek vagy intézményeknek, akik vagy amelyek az azt megelőző évben, illetve egész munkásságuk, működésük révén „a legtöbbet tettek Székelyföld kulturális arculatának megjelenítéséért, illetve Székelyföld területi autonómiájának kivívásáért, hírt, nevet szereztek a székelyeknek a világban”.
Az 2023-as évre szóló díj ünnepélyes átadására egy későbbi időpontban kerül sor Sepsiszentgyörgyön, a múzeum épületében.
A legnagyobb határon túli magyar közgyűjteményként számontartott Székely Nemzeti Múzeum Kós Károly által tervezett székhelye négy év felújítás után, tavaly október 26-én nyitotta meg ismét kapuit a látogatók előtt.
A múzeum újranyitása kapcsán beszélgettünk Vargha Mihállyal, a múzeum igazgatójával. Az interjú itt olvasható.
Fotó forrása: Székely Nemzeti Múzeum
