Az eseményen felidézik a kiváló művész alakját és életét, és tisztelegnek munkássága előtt. Az MNM Esztergomi Vármúzeuma és a Gadányi Jenő Művészeti Műhely Alapítvány rendezvényén köszöntőt mond Romanek Etelka, Esztergom polgármestere, Rezi Kató Gábor, a Vármúzeum igazgatója, a konferencián pedig többek között előad Kopócsy Anna, Bodonyi Emőke, Szakolczay Lajos, Rainer Pál, Csáji Attila és Rainer Péter. Majd a program zárásaként dr. Prokopp Mária művészettörténész, Esztergom Város Díszpolgára, dr. Tari Edit az MNM Balassa Bálint Múzeum intézményvezetője és Rainer Péter építész-belsőépítész, a Gadányi Jenő Alapítvány elnöke megnyitja a festőművészről szóló kiállítást.
Arról, hogy mi a Gadányi Jenő Művészeti Műhely Alapítvány célkitűzése, Mucsi András művészettörténész így ír: ?Gadányi Jenő festőművész a megújuló magyar avantgárd művészet és az Európai Iskola meghatározó alakja volt a ?40-es és az ?50-es években. Gadányi életműve, művészi etikája, művészetpedagógiája ma is követendő példakép a fiatal művészgeneráció számára. Termékeny munkásságának rendkívül gazdag, többnyire múzeumok raktáraiban és magángyűjteményekben lappangó, kevéssé ismert anyagát közzétenni ? kiállítások, előadások rendezése, új Gadányi-monográfia és Gadányi Jenő művészeti írásainak megjelentetése ? a magyar művészettörténet adósságainak törlesztéseként a Gadányi Jenő Művészeti Műhely Alapítvány legfontosabb feladatai közé tartozik.?
?Anyai nagyapám volt Gadányi Jenő festőművész, aki 1896-ban született, és már 64 éves korában, 1960-ban elhunyt, így viszonylag rövid idő állt rendelkezésére az alkotásra, mintegy 40 év. Ezalatt mégis csaknem négyezer alkotása született. Sajnos ennek egy része a II. világháború alatt megsemmisült, illetve eltűnt, vagy még ma is lappang, a megmaradt művek különböző gyűjteményekben: köz- és magángyűjteményekben vannak? ? mesélte el a Kultúra.hu-nak Rainer Péter. ?Az alapítványt 1992-ben alapítottuk. A november 11-ei konferencián az azóta eltelt 25 évről, az alapítvány negyedszázados tevékenységéről fogok beszélni. Nagy eredmény, hogy azóta minden évben sikerült egy-egy emlékkiállítást szervezni, rendezni Budapesten vagy vidéken, valamint volt néhány nagyobb szabású tárlat például Szentendrén. Most pedig konferenciával és kamarakiállítással emlékezünk az avantgárd festőre, aki 120 éve született, ezért az alapítvány ezt az évet Gadányi-évnek tekinti.?
A Gadányi-év azonban már 2015-ben elkezdődött, amikor pályázati és támogatói pénzből született egy Gadányi-album. ?Tulajdonképpen e könyv köré szerveződik a Gadányi-év, amelynek része a november 11-ei emlékkonferencia. A kiállítások és a könyvbemutatók mellett tévé- és rádióriportokkal, újságcikkekkel, valamint emléktábla-koszorúzással és mécsesgyújtással is tisztelegtünk nagyapám és munkássága előtt? ? hangsúlyozta Rainer Péter.
A konferencián elsősorban a festő művei kerülnek reflektorfénybe. ?A legfontosabb célunk az, hogy a műveiről minél többet tudjon meg az átlagember, de a konferencia ugyanennyire szól szakembereknek is. Mindenkit szeretettel várunk az ingyenes rendezvényre, ahol szó lesz a Képzőművészek Új Társasága és nagyapám kapcsolatáról, felolvassuk Mucsi András művészettörténész egyik dolgozatát, amelyet Gadányi és Esztergom címmel írt. Előad az öcsém, Rainer Pál régész is Egy festőművész két világháborúban. Gadányi Jenő katonai szolgálatai címmel arról, mik történtek nagyapánkkal a háborúkban, amikor katona volt. Deim Pál festőművésztől ? aki alapítványunk egyik kurátora volt ? pedig az egyik szentendrei kiállításmegnyitóját fogjuk felolvasni? ? mondta Rainer Péter.
Az előadók között lesz Bodonyi Emőke is, aki Gadányi Jenő és a Szentendrei Festők Társaságának kapcsolatáról fog előadást tartani. Erről a Kultúra.hu-nak elárulta: elsősorban művészetszociológiai jellegű vizsgálódásban vehet majd részt a hallhatóság, hiszen a Szentendrei Festők Társaságának radikális átszervezése kerül a középpontba, amelynek során Gadányi Jenőt is beválasztották tagnak. Mint mondta: a Szentendrei Festők Társasága 1928 óta működött, és a Szentendrei Művésztelepet képviselte jogilag. Bár a társaságot sokáig nagyon zártnak képzelték el, ami azt jelentette, hogy a tagok számát csak minimálisan növelték, 1945-ben mégis elindult a társaság átszervezése. A régi tagok közül számos művészt kizártak, míg ezzel párhuzamosan több alkotót beválasztottak, köztük Gadányi Jenőt is. ?Mai kifejezéssel azt mondanánk, hogy profilt váltott a társaság: kifejezetten a progresszív művészetet célozták meg, és olyan művészeket választottak be, akik ezt képviselték? ? tette hozzá Bodonyi Emőke.
?Gadányi Jenőt 1946-ban választották a Szentendrei Festők Társaságának tagjává olyan rangos művészekkel együtt, mint Korniss Dezső és Kmetty János. Azért kerülhetett be, mert alkotásai hihetetlenül kisugárzóak voltak, és már akkor elismerték kortársai a progresszív, dús vegetációjú művészetét. Ráadásul rokon volt azokkal a művészeti elképzelésekkel, amelyeket a szentendrei művésztelepen is képviseltek? ? magyarázta a művészettörténész.
?Kapcsolódását a Szentendrei Festők Társaságához leginkább a művészetén keresztül lehet felfedezni. Elsősorban eszmei összetartozás volt közte és a szentendrei alkotók között. Többen is voltak, akik vele együtt a természet rejtett, belső arcát próbálták megjeleníteni. Éppen akkor, amikor 1946-ban beválasztották a társaságba, házat kapott Békásmegyeren, így számára ott volt adott az a természeti környezet, ahol alkothatott. Ezért Gadányi Jenőre nem annyira Szentendre külső karaktere hatott, inkább a természetlátása. Csak ő a természet rejtettebb arcát megtalálta a közvetlen környezetében, Békásmegyeren is. Visszaemlékezések alapján azonban tudható, hogy volt néhány szentendrei kompozíciója is.? Bodonyi Emőke megjegyezte azt is: a festő jó kapcsolatot ápolt a művésztelep alkotóival. Példaként hozta fel Kassák Lajost is, akit szintén beválasztottak a társaság tiszteletbeli tagjai közé, és nagyon jóban voltak, még Békásmegyeren is egymás közelében laktak Gadányi Jenővel. Deim Pál pedig, aki szentendrei alkotó volt, mindig is vallotta, hogy művészetére rendkívüli hatást gyakorolt Gadányi Jenő festészete. De nemcsak rá, hanem minden érdeklődőre nagy hatással lehet a művészete, ha ellátogat a konferenciára és a tárlatra ? emelte ki az előadó.
A konferenciát kiállításmegnyitó zárja, amelyet a Balassa Bálint Múzeum raktárában idestova 39 éve tárolt 135 Gadányi-műből rendeztek.
PROGRAM:
10:00?10:30 köszöntők
Romanek Etelka, Esztergom Város Polgármestere
Rezi Kató Gábor, az MNM Esztergomi Vármúzeum igazgatója
10:30?11:00 Kopócsy Anna: Gadányi és a KUT
11:00?11:30 Bodonyi Emőke: Gadányi Jenő és a Szentendrei Festők Társasága
11:30?12:00 ?Mucsi András: Gadányi és Esztergom (felolvasás, képvetítés)
12:00?13:00 ebédszünet
13:00?13:30 Szakolczay Lajos: Természetkozmosz?Világkozmosz ? Gadányi Jenő művészetéről
13:30?14:00 Rainer Pál: Egy festőművész két világháborúban. Gadányi Jenő katonai szolgálatai
14:00?14:30 ?Deim Pál: Gadányi-kiállításmegnyitó ? Szentendre 1986 (felolvasás, képvetítés)
14:30?15:00 kávészünet
15:00?15:30 Csáji Attila: Egy hajdani fiatalember rácsodálkozása Gadányi Jenőre
15:30?16:00 Rainer Péter: A Gadányi-életmű és a Gadányi Jenő Alapítvány 25 éves tevékenysége
16:00 Gadányi Jenő-kamarakiállítás megnyitója
Dr. Prokopp Mária művészettörténész, Esztergom Város Díszpolgára
Dr. Tari Edit, az MNM Balassa Bálint Múzeum intézményvezetője
Rainer Péter építész-belsőépítész, a Gadányi Jenő Alapítvány elnöke
Helyszín: 2500 Esztergom, Vár, Szent István tér 1. ? Vármúzeum, Nagyterem
Írta: Wéber Anikó
Fotó: fuga.org.hu
