Olasz asszírológusoknak alig néhány hónappal ezelőtt sikerült elérniük egy hasonló program leállítását, amely Ninive romjait tüntette volna el. Valószínűleg emiatt kerestek az irakiak a gátnak új helyet, ahol azonban még nagyobb károkat fog okozni. Irak azért kényszerül ilyen lépésekre, mert a szomszédos Törökország egyre több vizet emel ki a Tigrisből, és ez aszállyal fenyeget az iraki területeket.
Asszúr romjai egy sziklás kiszögelésen vannak a Tigris felett. A szikla tetejére épült az asszírok főistenének, az országnak nevet adó Asszúrnak a temploma. A ma Kalat Sergatnak nevezett város lakott volt az időszámításunk előtti III. évezredtől kezdve, és az i.e. XIV. században lett a birodalom fővárosa, amely az Eufrátesztől az iráni hegyekig terjedt. Csak az i.e. IX. században tették át a székhelyet Nimrudba, de Asszúr maradt a vallási központ.
Asszúrban először a németek kezdtek ásni a XX. század második felében. Találtak királysírokat, palotát, feltárták Istárnak, a termékenység istennőjének a templomát, egy nagy lépcsőzetes piramist, Asszúr és Samas napisten templomát. A leletek nagy részét Berlinben őrzik.
A károk csökkentésére a régészek két megoldást javasoltak. Az egyik egy védőburok építése, amely izolálná a víztől egész Asszúrt, ám ez túl drága lenne. A másik a tározó kapacitásának csökkentése, de a tervezők szerint egy alacsonyabb gát nem lenne gazdaságos. Mivel a munkálatokat öt évre tervezik, a most is ott dolgozó régészeknek kell kimenteniük időben a menthető régiségeket.
(Múlt-kor/MTI)
