A világ legrégibb gyógyfürdője, a törökországi Allianoi idén novemberben víz alá kerül a Yortanli gát beüzemelése után. Az ókori fürdőváros romjai épp a tervezett víztározó közepén fekszenek, így az elárasztás után 17 méter mélyen lesznek majd a víz alatt. Ha addig nem találnak megoldást, Törökország egy rendkívül fontos kulturális örökséget veszíthet el.
A szent helyként tisztelt Allianoi gyógyvízű forrásai mellett annak köszönhette hírnevét, hogy a mítoszok szerint ez volt Aszklépiosz szülőhelye is.
A város igazi fénykorát Hadrianus uralma alatt élte. Nagyszabású építkezések zajlottak, hogy a gyógyulni vágyók megnövekedett tömegét fogadni tudják. A termálfürdő közel 1500 éven át szolgálta a gyógyulni, üdülni vágyókat.
A 2003-ban megkezdett ásatások során kitűnő állapotban fennmaradt márvány utcaköveket, tökéletes épségű mozaikpadlós házakat, hatalmas tereket és közkutakat tártak fel. A kincsek nemrég hatalmas nemzetközi elismerést is nyertek, mert szakemberek az ókori Mediterráneum legjobb állapotban fennmaradt régészeti emlékeinek tartják a fürdőváros maradványait.
Önkéntesek és környezetvédők nemrég mozgalmat indítottak az 1800 éves fürdőváros megmentésére. Az "Allianoi Kezdeményezés Csoport" szlogenje "Ne hagyjuk Allianoit elárasztani". A csoport szóvivője, Arif Ali Cangi szerint "2000 éves történelmet készülnek most feláldozni egy 50-60 évre szóló beruházás miatt. Mi nem azt mondjuk, hogy nem lehet gátat építeni, hanem azt, hogy a terveket módosítani kell, mert jelenleg Allianoi lerombolására készülnek".
A csoport kezdeményezése sikeresnek bizonyult: az EU is támogatta az Allianoit óvó törekvéseket a Culture 2000 program keretében. Nemrég az Európa Tanács és az UNESCO támogatásával a Páneurópai Örökségvédelmi Szövetség - a mintegy 200 szervezetet összefogó nonprofit gyűjtőszervezet - kezdeményezte közösen írtak levelet Abdullah Gul török külügyminiszternek, hogy lépjen fel a város és az ókori termálfürdők megmententése érdekében.
Mióta a török kormányzat - a szudánihoz hasonlóan - meghirdette a hatalmas gát megépítését, a régészek a nemzetközi segítséget felhasználva mentőakcióba kezdtek, hogy mentsék amit csak lehet ezen a páratlan helyen. 1994 óta megállás nélkül dolgoznak a helyszínen, és azóta számtalan római és bizánci szobrot, kerámiát, fémleleteket és üvegtárgyat ástak elő.
A Török Állami Vízügyi Hivatal jelenlegi tervei szerint az elárasztás előtt az épületeket agyaggal vonják be, így azok nem károsodnak a víz alatt. A régészek azonban ezzel nem értenek egyet, szerintük ugyanis ez még több pusztítást okozhat. Szerintük a legjobb megoldás az lenne, ha az épületeket mindenestül elköltöztetnék valahova.
A mezőgazdálkodásból élő helyi lakosok érzései is vegyesek a gát kérdésében. Ugyanis a gát megépítésével állítólag többet nem szenvednek majd vízhiánytól, de elesnek a gyógyturizmusból származó bevételektől.
