 |
|
II. Kürosz mauzóleuma |
Irán kulturális öröksége felmérhetetlen károknak néz elébe egy nagyarányú gátépítési-program következtében. Jelenleg 85 gátat építenek országszerte. Érthető a törekvés, hiszen az ország egyes részei 7 éves aszály után próbálnak talpra állni. A gátak ezen felül egy vízenergetikai programhoz is kapcsolódnak, amely fontos része egy kiemelt modernizációs és iparosítási folyamatnak. Ez év márciusában a vízierőművek 5000 megawatt elektromosságot termeltek, amit 2021-ig 14000 megawattra terveznek felemelni, ami 20%-a Irán energiaigényének.
Az Iráni Kulturális Örökségvédelmi Szervezet (IKÖSZ) kétségbeesett igyekezetében, hogy mentőakciókat indítson, nem csak az Energetikai Minisztériummal került összetűzésbe, de közel áll ahhoz, hogy a kormány akaratának is nyíltan ellene szegüljön. A fenyegetett lelőhelyek vizsgálatára kevés az idő, így lehetséges, hogy sosem fog kiderülni pontosan milyen értékek kerülnek víz alá.
Legalább öt gát - mindegyik előrehaladott építési állapotban - fenyeget kiemelt fontosságú lelőhelyeket. November 8-án megkezdődött a vízszint emelkedése a legnagyobb projekt, a Karun-3-as gát gyűjtőmedencéjében, a Karun-folyónál, 28 kilométerrel keletre Izeh ősi városának romjaitól. Hogy kifejezzék tiltakozásukat, az IKÖSZ tisztviselői nem jelentek meg a gát, Habibollah Bitaraf, Energetikai Miniszter általi átadásán. November 14-én, a Shalu-híd, Irán első függőhídja víz alá került.
A legnagyobb fontossággal a terület korai lelőhelyei bírnak. Szeptember végén, A. Dashizadeh, iráni régész - az IKÖSZ egyik mentőcsapatának vezetője, amely a gátépítő Ab-Niroo vállalattól mindössze egyetlen hónapot kapott, hogy egy 50 kilométer hosszú folyóvölgyet átvizsgáljon - sürgős segélykérést tett közzé az interneten. Csapata máris 18 lelőhelyet fedezett fel az epipaleolitikus időszakból (i.e. 20000-10000) - többek között 13 barlangot és 4 kőkamrát. A folyóvölgy gazdag kőbe faragott domborművekben, sírokban, ősi barlangokban, és más, az elámi korból (i.e. 2700-645) származó maradványokban - amelyek közül ma már sok víz alá került. A korai lelőhelyeken kívül várak és az iszlám korból származó galehek is áldozatul eshetnek, ahogyan késő iszlám kori temetők is - mondta dr. Henry Wright , az egyesült államokbeli Michigan Egyetem Antropológiai Múzeumának régésze, aki 1973-ban kutatásokat végzett a Karun-folyó térségében.
