A hivatalos változatok szerint van Gogh 1888-ban, egy Gauguinnel folytatott heves vita után nyeste le fülét. Az erősen vérző festő ezután elsétált egy bordélyba, és lenyiszált testrészét megmutatta egy Rachel nevű örömlánynak, majd ezután hazatért, és véráztatta ágyában lefeküdt aludni.
Két német művészettörténész azonban az egykori rendőri jelentések, a szemtanúk beszámolói vagy épp a művészek leveleinek tíz éven át tartó vizsgálata alapján jutott arra a konklúzióra, hogy a neves fület valójában egy heves összecsapásban, Gauguin nyisszantotta le festőtársa fejéről, majd a két maestro megegyezhetett, hogy eltitkolják az igazságot. A Van Gogh's Ear: Paul Gauguin and the Pact of Silence című könyvben Hans Kaufmann és Rita Wildegans akadémikusok azzal érvelnek, hogy az események hivatalos változata gyakorlatilag Gauguin naplóján alapul, amely viszont tele van ellentmondásokkal.
A két férfi legendás barátsága közismert volt a korban: 1888-ban Van Gogh győzte meg barátját, hogy vele tartson Arles-ba, és ott a Sárga Házban közösen alkossanak. Az egész őszt közös festéssel töltötték, ám sokkal karácsony előtt Van Gogh egy betegség miatt megváltozott, és egyre agresszívebbé vált. Utolsó összecsapásukra és vitájukra a Sárga Háztól 300 méterre, a bordély közelében kerülhetett sor, és Vincent támadhatott Paulra, aki önmaga védelmében, és hogy megszabaduljon az őrülttől, nyisszantott kardjával.
Az amszterdami Van Gogh Múzeum kurátorait egyelőre nem győzték meg az érvek, és ők kitartanak az öncsonkítás mellett.
