A Vata vezette pogánylázadás során a feldühödött néptömeg a pesti révnél meggyilkolja Gellért püspököt és a kíséretében lévő többi egyházi férfiút. Gellért püspök 980-ban született előkelő velencei családban. A fiú kolostorba került, ahol egyre erősödött az a késztetése, hogy személyesen járja be a Szentföldet. Apja ezt megtette, azonban ott meggyilkolták. Gellért eközben Bolognában folytatta tanulmányait. Fiatalon választották apáttá, de hivataláról lemondott, mivel szentföldi küldetését akarta teljesíteni.
1015-ben indult útnak, de egy vihar a dalmát partvidékre sodorta, ahol a pannonhalmi apát rábeszélésére inkább Magyarországra jött. Itt találkozott I. (Szent) István királlyal, aki azonnal bizalmas feladatokkal látta el. Reábízta Imre hercegnek a nevelését, majd diplomáciai küldetéseket is teljesített. Gellértnek hamar elege lett a mozgalmas életből, ezért 1023-ban a bakonybéli remeteséget választotta.
1030-ban a magyar király még nehezebb pozícióval látta el: ő lett Marosvár (Csanád) első püspöke. A terület korábban Ajtonyé volt, és Gellértre hárult az a feladat, hogy itt élő népeket megtérítse. Gellért nagyon jelentős egyházszervező tevékenységet végzett: templomokat alapított, megszervezte a papok képzését, keresztelt.
István király halála után újabb kihívások vártak rá. Péter bizonytalan uralmát, majd Aba Sámuel kegyetlenségeit nehéz szívvel szemlélte. Péter másodszori király a magyarok nem tűrték, ezért Vazul fiainak visszahívása mellett döntöttek. Ekkor pogánylázadás is kirobbant. Gellért éppen András herceg üdvözlésére indult püspöktársaival Pest felé, amikor a pogányok rávetették magukat, letaszították a Kelen-hegyről, és mivel ekkor még élt, mellkasába dárdát döftek, és fejét egy kövön szétverték. Maradványait először a pesti plébániatemplomban helyezték el, majd ünnepélyes körülmények között átszállították Marosvárra. Mivel sok csoda fűződött ereklyéihez, 1083-ban őt is szentté avatták.
