MAGYAR TÁNCPREMIEREK A TRAFÓBAN!
Gergye Krisztián Társulata: MELANKÓLIA / tánc
2008. május 23-24. (P-Szo) 20.30h
Jegyár: 1800 Diákjegy: 1200 Ft, a Trafó bérlet érvényes!
"Veszve szemhéjam,
kigúvadt szememből szüntelen bánat kopog,
árnyeső hull és az élő szív
az üres világon mégse szakad meg."
(népi imádság Weöres Sándor magyarosításában)
Gergye Krisztián nevével és munkáival gyakran találkozhatnak a kortárs tánc iránt érdeklődők. Több mint egy évtizede dolgozik táncosként, 2001 óta rendszeresen koreografál és rendez. Munkáit eddig számos díjjal jutalmazták. A Trafóban most látható koreográfiájának középpontjában a melankólia fogalma áll.
A melankólia földjegy, a Szaturnusz bolygó jegyében áll. A gravitációhoz, a testhez kapcsolódik, ugyanakkor a gondolkodás aktusát is magában foglalja, a kivételes szellemi teljesítményt. A kétségbeesés az "esésnek" egy különös formája: melankolikus zuhanás. Ahhoz, hogy ne a földre zuhanjunk, meg kell támasztani a fejünket, gondolkodni kell, átadni magunkat a szellemi erőknek.
"...a mélabúnak a tudás űrjéről való érzés, vagy az érzés űrjéről való tudás a legjellemzőbb tulajdonsága." (Nádas Péter)
Aby Warburg német művészettörténész (1866-1929) aki a test prehisztorikus emlékképeit is kutatta, összefüggést talált az antik mítoszokban fellelhető fejvesztés (lefejezés) és a gondolkodás "testbeszéde" között: a saját kézzel megtámasztott fej, a lefelé billenő halánték a támasz nélkül maradt ember "érthető" gesztusa. Ez a melankolikus testtartás jellemzi Dürer Melankólia című rézmetszetét épp úgy, mint a Rodin-szobrokat, vagy Dalí mesterséges mankóit. (Aby Warburg Mnemosyné atlasza című műve éppen április 4. - május 4. között látható az OSA Archívumban.)
Az értelmező szótár szerint a melankólia búskomorság, mániás depresszióból fakadó tartós lehangoltság, levertség. Eredetét tekintve ógörög szó: "melainé cholé", magyarra fordítva "fekete epe". Hippokratész szerint, akiben ez a testnedv túlteng, rendkívüli tudás birtokosa.
A melankóliát korunkban az orvostudomány "depressziónak" hívja, a filozófia pedig szorongásról beszél (Kierkegaard, Heidegger). A szorongás - mint hangulati állapot - sajátsága, hogy semmije "van", azaz nem tudható, hogy mitől is szorongunk. (A léttől?) Éppen ezért megragadhatatlan, nem tárgyszerű. Folyamatosan mozgásban van, néha a gyengeség, a passzivitás álarcát ölti magára, miközben hihetetlen erők összpontosulhatnak benne. Mindenütt jelen van, és sehol sem található.
Az Arisztotelésznek tulajdonított kérdés tehát mind a mai napig érvényes, hiszen megválaszolatlan: "Miért, hogy mindazok, akik kimagaslóak a filozófiában vagy a politikában vagy a költészetben vagy a művészetekben, melankolikusak?"
Ha egy kérdésre nincs semmiféle érdemi válasz, úgy a róla folytatott bármilyen beszédnek (testi gesztusnak) is kérdéskaraktere lesz; kell, hogy legyen. Válaszba csomagolt kérdés, kérdésbe bújtatott válasz! (Hegedűs Sándor)
Gergye Krisztián a Trafóban műsorra tűzött előadások közül legutóbb a 2006 márciusában bemutatott Árvai György és a Természetes Vészek Kollektíva produkciójában (Pre-actio) működött közre. Ez utóbbi a művészcsoport "haláltrilógiájának" harmadik darabja, melyet az első kettővel 2009 novemberében újra láthat majd a Trafó közönsége egy különleges, többhelyszínes előadás keretében. Saját táncszínházi produkciói mellett Ágens kortárs operaénekesnő állandó alkotótársa. A műfajok közötti átjárások lehetőségeit kutatva rendezett tánckoncertet, kortárs táncoperát, koreografált színházi és operaelőadásokban, hangversenyeken.
A Magyar Táncművészek Szövetsége idén áprilisban, a tánc világnapján Gergye Krisztiánnak ítélte Az évad legjobb alkotója díjat!
Táncosok:
Blaskó Borbála, Gresó Nikoletta, Négyesi Móni, Virág Melinda, Domokos Flóra, Bora Gábor, Szabó Gábor, Téri Gáspár, Major László, Gergye Krisztián
Zenei szerkesztő: Philipp György
Ének: Szakács Ildikó és Philipp György
Zene: requiem-fragmentumok és gyászénekek montázsából álló zenei mű (Mozart, Verdi, Fauré, Brahms, Bach, Purcell, Part, népi Kaddis, Zombola, Jeney, Schnittke, Mahler, De Falla, Josquin)
A darabban megszólaló kórusművek minden szólamát Szakács Ildikó és Philipp György énekli.
További szereplő, bábművész: Tárnok Marica
Jelmez: Béres Móni
Smink, maszk, testfestés: Károlyi Balázs
Hang: Pálinkás Márton
Fény: Fogarasi Zoltán
Produkciós asszisztens: Trifonov Dóra
Dramaturg: Miklós Melánia
Rendező, koreográfus, látvány: Gergye Krisztián
Blaskó Borbála, Gresó Nikoletta, Négyesi Móni, Virág Melinda, Domokos Flóra, Bora Gábor, Szabó Gábor, Téri Gáspár, Major László, Gergye Krisztián
Zenei szerkesztő: Philipp György
Ének: Szakács Ildikó és Philipp György
Zene: requiem-fragmentumok és gyászénekek montázsából álló zenei mű (Mozart, Verdi, Fauré, Brahms, Bach, Purcell, Part, népi Kaddis, Zombola, Jeney, Schnittke, Mahler, De Falla, Josquin)
A darabban megszólaló kórusművek minden szólamát Szakács Ildikó és Philipp György énekli.
További szereplő, bábművész: Tárnok Marica
Jelmez: Béres Móni
Smink, maszk, testfestés: Károlyi Balázs
Hang: Pálinkás Márton
Fény: Fogarasi Zoltán
Produkciós asszisztens: Trifonov Dóra
Dramaturg: Miklós Melánia
Rendező, koreográfus, látvány: Gergye Krisztián
Támogatók:
FLÓRIÁN MŰHELY - Mozgó Ház Alapítvány, Közép-Európa Táncszínház, Citysound Hangstúdió és Produkciós Iroda
FLÓRIÁN MŰHELY - Mozgó Ház Alapítvány, Közép-Európa Táncszínház, Citysound Hangstúdió és Produkciós Iroda
