Megjelent a Népmesekincstár sorozat következő darabja, a Gingalló, amely magyar népmesékből válogat az 5+-os korosztály számára. A válogatott történeteken keresztül a gyermekek elmerülhetnek a születés és az élet csodájában, a család fontosságában, de kiemelt szerepet kap az idősek tisztelete és az elvégzett munka értéke is. Bajzáth Mária mesepedagógussal, a kötet szerkesztőjével a Kolibri Kiadó főszerkesztője, Balázs Eszter Anna online beszélgetett.

A sorozat különlegessége, hogy benne tematikai rendben szerepelnek a mesék, ami a szülőknek és a tanároknak is segítség, hiszen így gyorsan megtalálhatják, hogy az adott, megoldandó helyzet épp milyen történetet kíván. A témákat aszerint válogatták, hogy a világnak mely dolgai azok, amelyek a nagyobb óvodás, kisiskolás korosztály életében már meghatározóak. A Gingalló kötetben szerepelnek mesék a családokról, a születésről és a halálról, a biztonságról, bátorságról és félelemről, de vannak benne barátokról és ellenfelekről, bolondosokról, a tettek következményeiről, az észről és erőről, valamint a miértekről és a hogyanokról szóló történetek is. 

A Kacor király kevésbé ismert szövegváltozata a kötetben
Forrás: talaldki.hu

Nagy fejezetet kaptak a varázslatokról szóló mesék. Bajzáth úgy látja, hogy ötéves kortól a gyerekek egyre inkább szeretnek elmerülni a tündérmesék csodavilágában. A mesepedagógus szerint ez az az idő, amikortól már tudják követni a sok helyszínű, sokszereplős történeteket. Nagyjából ekkortájt kezdenek el maguk is olyan szerepjátékokat játszani, amelyben sokféle alakot képesek ölteni.

A Gingalló cím is a varázsra utal vissza: a mesékben bármivé és bárkivé lehetünk. A Gingalló A hétszépségű királykisasszony mese varázsigéje, amely Kolontos Bandi (és a mesét hallgató gyermek) számára kinyitja az egész világot, megmutatja a látható és a láthatatlant közti átjárót. Bajzáth elmondta, hogy nehezen találtak rá erre a címre. Tetszett még neki a Famoha és Cserebingó történet makkocskát jelentő szava is. Az a mese azonban egy nehéz barátságról szól, Bajzáth pedig szeretett volna valami pozitívabb, varázslatosabb címet. 

A hétszépségű királykisasszony illusztrációja (Láng Anna rajza)

A történetek hosszú ideig gyűltek. Bajzáth a sorozat előző darabjánál, a 0-3 éveseknek készült Pont, pont, vesszőcskénél arra törekedett, hogy csak olyan mesék szerepeljenek, amelyek a világ szépségét, jóságát, csodásságát hirdetik. A Gingallóban viszont már vannak olyanok is, amelyeknek nem pozitív a kicsengése, amelyekben a tetteknek következményei vannak. Ezek a történetek már megmutatják azt is, hogy mi történik, ha csaló vagy hazug vagy, ha nem vállalod a rád szabott, hősi utat. 

A kötet különlegességét a fejezeteket elválasztó böngészőoldalak adják. Ezeken a lapokon szólások, közmondások olvashatók különféle betűtípusokkal. Bajzáth úgy tapasztalja: ez a műfaj kihalófélben van. Reméli, hogy a szülőkkel együtt vagy önállóan sokszor felolvasva ezek a fordulatok újra bekerülnek a közbeszédbe. Ezek a sorok díszítik a nyelvet, gazdagítják az anyanyelvünket, miközben jó fantáziajátékot jelentenek, így szükség van rájuk. Bajzáth kihangsúlyozta: a szólások és a közmondások a mesehallgatás és a meseértés előszobája, hiszen ugyanazon a képi nyelven szólítják meg a gyerekeket.

E fordulatok elmélyülését segítik Láng Anna fejezetet nyitó, duplaoldalas, beszédes rajzai is, amik a sorba szedett szólások konkrét ábrázolását adják. Szó szerinti képi ábrázolásban jelennek meg tehát ezek a mondatok, hogy a beépülésük még hatékonyabb legyen. Bajzáth elmondta: ezek a rajzok csak felelevenítik azt a középkori hagyományt, amelyet például Brueghel is képviselt, aki flamand közmondásokat ábrázolt a képein. 

Láng Anna az egyik fejezetetbevezető, közmondásokat illusztráló rajza

Láng Andrea az egyes mesékhez is készített rajzokat. Ezek a képek könnyedén ragadják meg a mesék esszenciáját, azok legmélyebb rétegeinek összetett üzenetét közvetítik. Bajzáth szerint nagy előnyük, hogy nem szó szerint követik le a történeteket, nem didaktikusak, hanem beindítják a gyermek fantáziáját. Láng bátorsággal kezelte a magyar népmesevilágot, ezek a rajzok színeiben és formáiban is nagyon különlegesek.

A beszélgetés végén szó esett arról is, hogy miért fontos mesélni. Bajzáth szerint a mesélésnek közösségépítő ereje van. Egy térbe és időbe rendezi az együtt ülőket, akik egymással össze tudnak kapcsolódni, amíg szól a történet. Ezért fontos, hogy ameddig a gyerekeink engedik, addig meséljünk nekik. Lényeges viszont, hogy sose magyarázzuk meg nekik ezeket a történeteket, mert akkor a mese varázstalanodik és nem tud bensővé válni. Ha didakszist viszünk bele, akkor a gyerekek nem tudják megérezni a mese csak nekik szóló üzenetét. Szóval csak meséljünk, a történetek célba fognak érni.

A beszélgetés június 28-án hangzott el a Kolibri Kiadó Facebook oldalán.