Gyerekkönyvek júniusra

Az állatos – Lovász Andrea (szerk.): Parti medve, Cerkabella

Népes állatsereg vonul fel e kötet lapjain a hangyától kezdve a lajháron át egészen a bálnáig. A mai magyar írók verseiben és meséiben életre kelő lények olykor egészen szokatlan dolgokat csinálnak, máskor kicsit agyamentek, de legtöbbször igazán szerethetőek, ahogy keresik a helyüket a világban. A kötetben többségben vannak a medvés történetek. Kukorelly Volt 1X1 medve verse mellett még három olyan szöveg van, amelyben egy maci a főszereplő, de a brummogók mellett vannak kutyás, macskás, rókás, farkasos, kígyós és gorillás történetek is.

Ami összeköti ezeket az írásokat, az a humor. Rendkívül szórakoztató például, ahogy Garaczi László Állatkerti matekjában szereplő lények mind más és más megoldást adnak az egyszeregyre, és nyilván egyik sem helyes, de az is, ahogyan Pacsovszky Zsolt kutyája, Pupák egy chip hatására beszélni kezd, ám a kedves, édes állatból a beszédtől egy goromba, undok és követelőző eb lesz.

Persze nem minden történeten nevetünk. A kötetben van néhány, amihez az érzékisége miatt tudunk jól kötődni. Finy Petra A holdfarkas című meséje a szerelem mindent elsöprő erejét tanítja nekünk, Kertész Erzsi Iszupja pedig a békakirály történet megfordításával felteszi a kérdést, hogy valóban az-e a jó, ha királyfivá változunk, ha egyszer mi békák vagyunk?

A különös – Finy Petra: A fűszerkatona, Cerkabella

Hét földrész ősmeséit tartalmazza ez a kötet: ezeket a meséket Finy Petra gyűjtötte a világ minden tájáról, majd mesélte újra. A főként rövid, egyoldalas állatmeséket tartalmazó gyűjtemény egzotikus tájakra repít minket. Színes-szagos történetei nemcsak a gyermekeket, de a szülőket is elvarázsolják. A természet és ember együttélésének törvényszerűségei, a minket körülvevő világ varázslatai elevenednek meg ezekben a történetekben. Az iste­nek, varázslók, tündérek, állatok és emberek teremtéstörténeteit még a legkisebbek számára is jól fogyaszthatóan vetették papírra. Finy Petra meséi lényegre törőek, a szerző mondatai tömörek, történetei lineárisan folynak. A mesélés módja egyszerű ugyan, de a történetekben felbugyogó varázslat mégis különlegessé teszi őket. Mi lesz a kislánnyal, akit túl sokáig csókoltak a csillagok? Miért nem iszik a király az örök fiatalság vizéből, amit egész életében kutatott? Hogyan mentik meg a fűszerek a fiatal lányt a maharadzsa basáskodásától? Ezek is mind kiderülnek ebből a könyvből.

A változatos – 3-5-8 perces mesék utazáshoz és kalandozáshoz, Pagony

Ez a kötet a 3-5-8 perces meséket tartalmazó, külföldi szerzős sorozathoz illeszkedik, csupán annyi a különbség, hogy ebben kortárs magyar írók meséi szerepelnek. A szülők számára nagyon praktikus a felépítés: hosszuk alapján csoportosították az írásokat, ezért minden alkalomra könnyen lehet válogatni. A hárompercesek tökéletesen alkalmasak arra, hogy egy kései ágybakerülést követően se maradjon el az esti mese. Ha pedig sikerül korábban végezni a napi rutinnal, akkor jó lesz összebújni egy hosszabb történettel. A meséket az utazás és a kalandozás tematikája köti össze, de ezen kívül igen tág kereteken belül mozognak. Harcos Bálint meséje például Barbóról, az oroszlánok fodrászáról mesél, Lackfi Kávémese című története pedig a Dupla Kávé kalandozásait veszi sorra a csészétől a Kristályhegyen át a férfigyomorig. Igaz Dóra főszereplő kislánya, Emma a világgá ment jókedvét hajkurássza anyukájával, Stiglicz Milán Örögdinnye meséje pedig a mogorva Kálmán bácsiról szól, akit egy csörög-, majd egy dörögdinnye is megleckéztet.

A klasszikus – Benedek Elek: Gyémánt mesekönyv, Scolar

Benedek Elek apó meséin több generáció felnőtt már, ezért különös öröm, hogy „a nagy mesemondó” történetei új köntösben jelentek meg. A sorozatban eddig elkészült egy arany, egy ezüst, egy kék és egy piros, valamint ez a gyémánt mesekönyv, amelynek mind közül a legszebb a borítója. Igazi családi olvasókönyv ez a kötet: a szülők felidézhetik régi kedvenceiket, miközben felolvassák azokat gyermekeiknek. Külön öröm, hogy a szövegekből nem ölték ki Benedek Elek ízes székely nyelvezetét, így a kikopóban levő szavak, kifejezések is továbböröklődhetnek. Minden meséhez egy egyoldalas illusztráció tartozik, ami valóban belerepít az adott történet világába, így ezeket a történeteket már a kicsik is élvezni fogják. A kötetben a legkülönbözőbb mesetípusok szerepelnek az állatos történetektől a mondákig, szám szerint huszonhat. Olyan klasszikusok vannak ebben a könyvben, mint A gyémántkrajcár, Az aranyszőrű bárány, a Három kívánság vagy a Mátyás király és az öreg szántóvető.

A díjazott – Zelka Csenge Virág: Ribizli a világ végén, Móra

Idén ez a kötet kapta a HUBBY Év Gyerekkönyve díját. Nem is csoda, hiszen tényleg olyan, mint egy hatalmas kincsesláda, amelyet kinyitva a magyar nyelvterület legkülönfélébb sarkaiból származó népmesék bújnak elő. Zalka Virág Csenge a mesemondás mestere. Gördülékeny stílusban illeszti össze a szájról szájra terjedt népmesék sokféle változatát, megalkotva egy-egy új történetet. A kötet a régi idők elfeledett, porossá vált és a mai olvasó számára elérhetetlenül távoli meséit kelti új életre. Ezek a történetek Zalka Csenge Virág szűrőjén keresztül valóban a mai gyerekeket szólítják meg. A válogatás ráadásul leszámol a népmesékhez kapcsolódó sztereotípiáinkkal is, melyek szerint a női hősök mindig passzív elszenvedői a történeteknek.

A mesékben minden lánynak és asszonynak neve van, sokszor ők maguk alakítják a sorsukat. Táltos királylányok, sárkányölő asszonyok, jóságos boszorkányok, furfangos női bajkeverők ők, akik a legények, királyfiak, férfiak mellett egyenrangú félként jelennek meg. Ahogy Gimesi Dóra írta: ez a kötet „tele van váratlan fordulatokkal, most is érvényes kérdésekkel és torokszorítóan izgalmas, elfeledett történetekkel. Ezért olyan fontos, hogy minden korban akadjon valaki, aki életre meséli őket."

Nyitókép forrása: cottonbro/Pexels