Cégbirodalom, dúsgazdag család, befolyásos és tekintélyes polgárok, az üzleti- és pénzvilág előkelőségei ? ezek a Glembayak. A Glembay ház, a Glembay klán, a Glembay Ltd. Élén a családfővel, Ignjat Glembayval, a hetvenéves jubileumát ünneplő cégcsoport első emberével. Egyetlen családtag van, aki nem tudja átadni magát az ünnepi hangulatnak: Leone, az öreg Glembay első házasságából született fia, aki a művészetet választotta az üzleti karrier helyett, és amikor hosszú idő után most újra találkozik apjával és a családdal, egyre kevésbé képes magában tartani mindazt, amit a rokonokról, az üzleti és családi titkokról, no meg: apja jelenlegi és jóval fiatalabb feleségéről tud. Nem sok kell hozzá, hogy apa és fiú, két generáció, két világszemlélet ? két férfi összecsapjon és életre-halálra megvívjon egymással. Ennek az összecsapásnak a lenyomata a világhírű horvát klasszikus szerző viharos lendületű, sötét indulatokkal telt drámája.
Miroslav Krleža
Krleža a huszadik század legfontosabb horvát írója. Jelentőségét mutatja, hogy a munkásságát feldolgozó kutatást külön szóval jelölik a horvát irodalmárok: ez a krležológia.
Krleža tiszteletbeli magyarnak is mondható. Pécsett járt katonaiskolába, itt találkozott először magyar versekkel. Petőfi, Vörösmarty műveinek hatására kezdett maga is irodalommal foglalkozni. Gyakran járt Budapesten, szeretett beülni a Belvárosi Kávéházba, egy konyak és egy kávé mellett elbeszélgetni a betévedő magyar írókkal. Kiválóan beszélt magyarul (valamint horvátul, németül, franciául és oroszul), a magyar irodalmi és történelmi vonatkozások egész életművét behálózzák. Nagy Nyugat rajongó volt, példaképként tekintett Ady Endrére, lefordította verseit, tanulmányt is írt róla.
Bár számos műfajban alkotott, Krleža nevét leginkább a színházkedvelők ismerik Magyarországon. A hatvanas évek óta játsszák darabjait a magyar színházak.
Fejtő és Krleža
Fejtő Ferenc történész 1935-ös zágrábi útja során találkozott Dr. Joszip Draganics kulturális újságíróval. Beszélgetésükről így emlékszik meg útinaplójában: ?Ki a legnagyobb élő regényírójuk? - kérdeztem tőle. Feljegyeztem nehéz nevét: Miroslav Krlezsa. Ki a legnagyobb drámaírójuk? Miroslav Krlezsa. Ki a legnagyobb esszéistájuk, legnagyobb költőjük? Miroslav Krlezsa. Sajnos ? tette hozzá a professzor. Sajnos. ? Mért sajnos? ? kérdeztem. ? Polémikus, összeférhetetlen ember, szabad verseket ír, az egész horvát irodalmat lekicsinyli.?
A Glembay trilógia
A jobbágyi ősöktől származó nagyvállalkozóvá lett Glembay család sokgenerációs, szerteágazó történetét Krleža először egy drámatrilógiában (Glembay-ház, Agónia, Léda) majd regény formájában is megírta.
A trilógia részei ? bár ugyanannak a családnak a történetei, önmagukban is érvényesek. A Radnóti Színház 1998-ban mutatta be az Agóniát Valló Péter rendezésében. Az akkori előadást és a mostani bemutatót nem csak a szerző és a rendező személye köti össze: a díszlet- és a jelmeztervező is ugyanaz, sőt, Szávai Viktória is játszott-játszik mindkét előadásban ? igaz, annak idején még főiskolásként, Szabó Viktória néven.
A trilógia 1928-ban jelent meg. ?A kritika, amely addig alig tudott megfelelő becsmérlő jelzőt találni a drámaíró Krležára, elhalmozta dicséretekkel. Ekkora sikert horvát drámaíró még nem aratott. Arra lehetett számítani, hogy Krleža ezek után ontani fogja a drámákat a zágrábi felső tízezer életéről. (?) Nem ez történt. A legnagyobb sikert elérve, negyvenéves korában húsz év drámaírói gyötrődése után Krleža abbahagyta a drámaírást. (?) Példátlan eset a színháztörténetben: Krleža a nagy sikert követően Leszámolásom velük című vitairatában nekitámadott a Glembay-trilógiát hozsannázva dicsőítő kritikusoknak, és bebizonyította róluk, hogy egytől egyig, pártállásra és esztétikai koncepcióra tekintet nélkül, analfabéták.? (Spiró György)
A Radnóti Színház legújabb bemutatója egy horvát klasszikus, a Glembay-trilógia első darabja, mely a mindenen és mindenkin átgázoló nagypolgári Glembay család széthullását mutatja meg.
