Gorka újratöltve – avagy mindenkinek van egy Gorkája?

A megtörhetetlen Gorka című tárlat és a Gorka Géza életműve Chovanecz Balázs gyűjteményében címet viselő album egy kiemelkedő összefogás eredménye. Chovanecz Balázs műgyűjtő, antikvárius, Kieselbach Tamás galériatulajdonos és kiadó, Szabó Lilla művészettörténész, a kötet szerzője, valamint Rieder Gábor szerkesztő, a kiállítás kurátora arra vállalkoztak, hogy minden eddiginél részletesebben mutassák be Gorka Géza munkásságát és életművét a Chovanecz-gyűjteményen keresztül.

A „Gorka-projekt” tulajdonképpen három szakember, három Gorka-rajongó
személyes indíttatásából és együttműködéséből született meg – derült ki a
júliusi sajtótájékoztatón.

Chovanecz Balázs antikvárius, régiségkereskedő 14 évesen szerezte meg élete első Gorkáját. Rajongása akkortól datálódik, szisztematikus gyűjtésbe azonban csak 15 éve kezdett, mert azt tapasztalta, hogy mind a közönség, mind a szakma méltatlanul elfeledkezett a zseniális művészről. A „mindenkinek van egy Gorkája” mondás ellenére a kollekció összegyűjtése kihívás volt – és felkeltette Chovanecz Balázs „vadászszenvedélyét”. Gyűjteményében az Iparművészeti Vállalat által forgalmazott, sorozatban gyártott „Gorkák” alig fordulnak elő, az albumban és a tárlatban található darabokkal katalógusokban nem lehet találkozni.

Gorka Géza világsztár volt. Kerámiáival szinte minden
fontosabb hazai és külföldi kiállításon találkozott a közönség, az árusítást Ausztráliától
Japánig, Kanadától Amerikáig létesített Gorka-lerakatok segítették. A külföldi darabok
esetében az internet nagy segítséget jelentett abban, hogy „egy szétspriccelő,
eltűnő életmű összegereblyézhető legyen”.

A szisztematikus gyűjtés megkezdésekor már egyértelmű volt,
hogy könyvnek is kell készülnie majd. Az ezredik darab környékén érezte azt,
hogy összeáll a kép, s az életművet már be lehet mutatni” – mondta Chovanecz
Balázs. Ekkor kereste fel a keramikusdinasztia munkáit jól ismerő Szabó Lilla
művészettörténészt, kutatót, hogy vállalja el a gyűjtemény feldolgozását. A
kötet egyszerre monográfia, katalógus és album. A Chovanecz-gyűjtemény ma mintegy
1200 alkotást magában foglaló anyagából a könyvben 1080 mű szerepel. A tárgyak
20 országból származnak.

A kiadó Kieselbach Tamás szerint olyan könyvet kívántak létrehozni, amely igazodási pont lehet, s amilyenből sokkal többre lenne szükség. A több mint 600 oldalas mű példa kíván lenni arra, hogy milyen léptékben érdemes és kell feldolgozni a múltat.

Kieselbach Tamás a kiállítás egy különleges darabjára is felhívta a figyelmet. A verőcei Gorka-múzeumtól kölcsönzött műben Gorka – öngyógyító gesztusként – egy alkotásba rendezi össze a szovjet katonák által összetört kerámiái törmelékét.

A megtörés, széttörés a kiállítás fontos hívószavai – fogalmazott Rieder Gábor. Ezért is került a kiállítás középpontjába ez a drámai mementó, amely jól szimbolizálja azt példaértékű talpra állást, ahogy újrakezdi az életét. Az alkotás történelmi relikvia, ezért volt fontos, hogy ebben a tárlatban megjelenjen.

Az album kapcsán Rieder Gábor elmondta, hogy a munka
léptékével szembesülve ki kellett találni a formát, ahol élményt nyújt a
lapozás, és „oldalpárról oldalpárra kibontani valami olyan hibrid teret, ahol
mintha egy kicsit csendéletszerűen
jelennének meg a kerámiák egymás után”. Fontos szempont volt az is, hogy
a kötet megjelenése méltó legyen a gorkai életműhöz, és igazodjon a nemzetközi
nívóhoz, az eredmény pedig „a legnagyobb iparművészeti album lett, amit valaha
kiadtak Magyarországon”.

Szabó Lilla a 90-es évek elején ismerkedett meg Gorka Géza
lányával, Líviával, és Gorka Géza születésének centenáriumához közeledve
láthatóvá vált, hogy nincs róla olyan katalógus, kiadvány, amely érdemben és
jelentőségének megfelelően tárgyalná őt, ezért akkor elindult egy
kezdeményezés, hogy a Budapesti Tavaszi Fesztiválon legyen kiállítás, hozzá
kapcsolódva pedig jöjjön létre egy katalógus is. Csenkey Évával és Gorka
Líviával közösen megszületett az a kiadvány, amelyiknek egyik fontos többletét jelentették
a technikai meghatározások. Az 1994-es kiadvány alapkönyv lett, melybe akkor mintegy
260 kerámia került be.

A Chovanecz-gyűjteménynek jelentős szerepe van a kutatásban,
ezért kiemelt cél volt a szakszerű katalogizálás. Az egyes tárgyakhoz irodalmi
források társulnak, felhasználva például az Iparművészeti Múzeum adattárát vagy
a verőcei Gorka-emlékházban található dokumentációkat. Egy kivételes magyar
keramikus életművének a gazdagsága, sokszínűsége, korszakonkénti megújulása – formailag
és mázakban – tükröződik a köteteben – fogalmazott Szabó Lilla. De az albumban
megtalálható az is, hogy a Gorka Géza, Gádor István, Kovács Margit „hármas”,
illetve más mesterek, köztük Jakó Géza, valamint a különböző hazai
kerámiaüzemek miképpen szerepeltek hazai és külföldi kiállításokon.

Az album elkészítésekor fontos cél volt – hangsúlyozta –, hogy
az ne csupán Gorka-feldolgozás legyen, hanem a további kutatások számára is
megkerülhetetlen könyvvé váljon.

A magyar kerámiában Gorka Géza egyedülálló személyiség volt,
aki nemcsak keramikus volt, hanem dizájner is. Folyamatosan foglalkoztatta a
megújulás, ezért alapított saját műhelyt is, s ezzel egyszerre gyártó is lett. Különleges
érzéke volt a menedzseléshez, „kapcsoskönyve” komoly termékkínálat-katalógus
magyar, német, angol nyelven, a reprodukciókat pedig a legjobb fotósokkal
csináltatta. Tudatosságát jelzi, hogy a Magyar Iparművészet című folyóiratban
rendszeresen jelentek meg tárgyai.

Ha senki sem avatkozik közbe, Gorka sokszínű életműve úgy
enyészett volna el idővel, mint a magyar művészet sok más, szerencsétlenül járt
szegmense.

A Gorka Géza életműve Chovanecz Balázs gyűjteményében című, mintegy 600 oldalas munka Chovanecz Balázs műgyűjtő másfél évtized alatt létrehozott, minden korábbinál teljesebb és nagyobb Gorka-gyűjteményét mutatja be több mint ezer kerámián keresztül. A könyv Szabó Lilla művészettörténész kutatómunkája révén a sokszínű Gorka teljes életművét feldolgozza. A Kieselbach Galéria gondozásában megjelent kötet az eddig megszületett legnagyobb magyar iparművészeti album.

A szerkesztő Rieder Gábor, a tipográfus Czeizel Balázs volt,
a fotókat Bíró Dávid készítette.

A megtörhetetlen Gorka című kiállítás augusztus 15-ig látható a Kieselbach Galériában.