A pereskedést mellőző komplikált alku létrejöttét Jannisz Oikonomu görög kormányszóvivő jelentette be, hozzátéve, hogy a megállapodásról, amely újszerű megközelítést jelent a Görögországtól elrabolt kulturális örökség visszaszerzésére irányuló törekvésekben, rövidesen szavazni fog az athéni parlament.
A szóvivő szerint az ügylet elismeri Görögország tulajdonjogát a kora bronzkori kükladikus civilizációból származó 161 régészet leletre, amelyet egy New York-i műgyűjtő adományozott az egyelőre közelebbről meg nem nevezett delaware-i intézménynek. Az elegánsan absztrakt, rejtélyes figurákat elsőként az athéni Kükládok Művészetének Múzeumában állítják ki még az idén, majd a New York-i Metropolitan múzeumban.
A szóvivő az ügylet pontos részleteiről nem beszélt, és nem nevezte meg az amerikai műgyűjtőt sem. Az ügyet ismerő, névtelenséget kérő források azonban az AP-nek elárulták, hogy az állateledel-kereskedelemből és ingatlanüzletből meggazdagodott Leonard N. Stern 84 éves üzletemberről és filantrópról van szó.
A régiségek közül sok rendkívül ritka, sőt egyedülálló példánya a Kükládokon az i. e. 3. évezredben virágzó civilizáció művészetének és kézművességének, és új adatokkal bővíti a korszakra vonatkozó ismereteinket – mondta a szóvivő a keddi kormányülés után, amelyen téma volt a bonyolult restitúciós ügylet. A szóvivő semmit sem mondott az ismeretlennek nevezett tárgyak eredetéről és külföldre kerüléséről.
Hangsúlyozta, hogy a visszaszolgáltatási konstrukció nem foglal magába pereskedést és pénzbeli ellentételezést a görög fél részéről, és mintaként szolgálhat más restitúciós ügyletekhez, a bírósági eljárások mellőzése visszaadásra ösztönözhet más gyűjtőket is. Egy másik görög illetékes szerint a régiségek fokozatosan kerülnek Görögországba, állandó kiállítási helyükre, de egyelőre nem tudni ennek menetrendjét.
Nyitókép: műtárgyak az athéni Kükládok Művészetének Múzeumában. Fotó: SOOC via AFP/Konstantinos Tsakalidis
