Görögországban katonák veszik át a hatalmat: az ország minden stratégiailag fontos pontját megszállják, kiemelkedő politikusokat és szakszervezeti vezetőket tartoztatnak le. Az új kormány legbefolyásosabb tagjai Sztilianósz Pattakosz, az athéni harckocsizó-iskola parancsnoka, és Jeórjiosz Papadopulosz; az előbbi belügyminiszter, az utóbbi előbb tájékoztatásügyi miniszter, majd decemberben miniszterelnök lett. A tiszti puccsot olyan időpontban hajtották végre, amikor az ország pártjai új választások kiírásában állapodtak meg, hogy tisztázzák a zavaros politikai helyzetet. Miután II. Konstantin király a haderő vezetése körül támadt ellentétek miatt 1965 júniusában menesztette a kabinetből miniszterelnökét, Jeórjiosz Papandreut (Egyesült Centrumpárt), valamint fiát Andréaszt, aki állítólag részt vett baloldali tisztek egy összeesküvésében, gyenge parlamenti többségre támaszkodva a jobboldali beállítottságú Sztéfanosz Sztefanópulosz kormányzott. Amikor az már nem bírta tartani magát, a király április 3-án Panajótisz Kanelópuloszt nevezte ki kormányfőnek és felhatalmazta új választások kiírására. A katonák attól tartottak, hogy a választásokon az antimonarchista Papandreu győz, s puccsot hajt végre, és katonai diktatúrát vezettek be. A király 1967. decemberi ellenpuccsa kudarccal végződött.
