 |
| Granasztói György |
(MTI) - Feladatairól szólva Granasztói György történész kiemelte: először is újra kell éleszteni a nyolc éve nem ülésező Corvin-lánc Testületet, ennek a gyakorlati részleteit, jogi kereteit tisztázni kell.
Az eredetileg tizenkét fős grémium 2001-ben megválasztott tagjai közül Teller Ede atomfizikus, Szabó Magda író és Balogh János zoológus időközben elhunyt; a Corvin-láncot jelenleg Kallós Zoltán néprajzkutató, Lámfalussy Sándor közgazdász, Lovász László matematikus, John Lukacs történész, Makovecz Imre építész, Nemeskürty István irodalomtörténész, Oláh György Nobel-díjas kémikus, Szokolay Sándor zeneszerző és Zsigmond Vilmos operatőr viselik.
Az egész rendszer végiggondolása közepette az új tagok megválasztása is napirendre fog kerülni - közölte Granasztói Görgy, hozzátéve: ehhez erős konzultációra van szükség a jelölő Corvin-lánc Testület és a láncot odaítélő miniszterelnök között.
Mint az állami kitüntetési rendszerről az iroda vezetője elmondta, tudomása szerint az ügyben magas szintű kormányzati megbeszélések folynak, így valószínű, hogy a szisztéma át fog alakulni. "Azt kizártnak tartom, hogy a Kossuth- és a Széchenyi-díj megszűnne, tehát itt nem arról van szó, hogy az egyik díj helyére lép egy másik. Teljesen másfajta elképzelést és igényt képvisel a Corvin-lánc (...), de hogy milyen szerepet fog betölteni az egész magyar kitüntetési rendszeren belül, azt nem tudom még megmondani" - fogalmazott.
Megújul a Magyar Corvin-lánc Testület feladatköre is, mert mint a kormányfő jelezte, időről időre kikérné a tagok véleményét a nemzeti sorskérdésekről. Granasztói György felidézte, az előző Orbán-kormány idején hasonlóra az idő rövidsége miatt nem kerülhetett sor, az utóbbi nyolc évben pedig nem használták fel a testületet alkotó a kiváló emberek tudását, társadalomismeretét és bölcsességét ebből a szempontból, ami nagyon komoly veszteség.
A történész azonban rámutatott, a miniszterelnök és a Corvin-lánc Testület megbeszéléseinek kereteire nincs formális előírás, így az informális vagy formálisabb keretek között is megvalósulhat: egyszerűbb összejövetelek formáját öltheti, de lehet belőle adott esetben valamilyen konferencia vagy kiadvány is. "A testületnek mindenképpen nagyon fontos szerepe lesz, hogy egy bizonyos iránytűt jelentsen a közgondolkodásban és közvetlenül a miniszterelnök mellett, mintegy közvetítve olyan hatásokat, amelyek nem annyira a politikai mindennapok felszínének, hanem a mélyben zajló folyamatoknak a megfogalmazásai" - fejtette ki a Magyar Corvin-lánc Iroda vezetője.
A Corvin-lánc pénzjutalommal nem jár, a kitüntetettek azonban 2001-ben megjelölhettek egy-egy fiatal kutatót vagy művészt, akik ösztöndíjban részesültek. A Corvin-ösztöndíj jövőjére kitérve Granasztói György jelezte, egy olyan magas szintű kitüntetést, mint amilyen a Corvin-lánc, nem volna helyes a pénzzel összekapcsolni - hozzáfűzve azonban: ezzel egyelőre magánvéleményét fogalmazta meg.
Az MTI által megkérdezett egykori Corvin-ösztöndíjasok ugyanakkor arról számoltak be, hogy az ösztöndíj nagy hatással volt pályájukra. Durkó Péter zeneszerző, akit Szokolay Sándor választott ki felidézte, hogy az ösztöndíj havonta nettó ötszázezer forinttal járt egy esztendőn keresztül. "Amellett, hogy hatalmas megtiszteltetésnek vettem, és ezért erkölcsileg is sokat jelentett, szakmailag is sokat köszönhetek a Corvin-ösztöndíjnak. Éppen Londonban voltam, és külföldi ösztöndíjak felé kacsintgattam, amikor Szokolay Sándor megkeresett, és az volt a feltétele, hogy itthon, Magyarországon dolgozzak. Azt kérte, hogy latin vagy magyar szövegre komponáljak valamilyen nagyobb szabású művet. Így született meg Weöres Sándor szövegére a Kútbanéző című oratóriumom. Szokolay később meg is nézte a művet, és tetszett neki. Sajnos, azóta is a fiókban van a kottája, ősbemutatójára vár" - mondta a zeneszerző.
Szaladják István operatőr és filmrendező 2002-ben nyerte el a Corvin-ösztöndíjat. Mint felidézte, Zsigmond Vilmos a döntése előtt tájékozódott a szakmában, másokat is megnézett. "Az ösztöndíjból készítettem el a Madárszabadító, felhő, szél című filmet, amelyet egyébként nem tudtam volna megcsinálni" - mondta, hozzátéve, hogy a spirituális filmet három évig vetítették a mozik, külföldön is számtalan helyen műsorra tűzték. Olyan réteget célzott meg, akik nem nagyon járnak moziba, mert nem találnak maguknak való alkotásokat.
"A Corvin-ösztöndíj lényege az értékteremtés volt. Az az érték, amit a segítségével létre lehetett hozni, inkább hosszú távon fejti ki a hatását. Olyan dolgokra adott lehetőséget, amelyek máskülönben nem biztos, hogy teret kaptak volna. Így történt az én filmem esetében is" - fogalmazott a Balázs Béla-díjas rendező.
