(MTI) A reformkor vezető politikusáról, az 1848-49-es szabadságharc párizsi követéről, az 1861-es országgyűlés Határozati Pártjának vezéréről szóló kiállítás megnyitóján Csorba László, a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója felidézte: az 1990-es években részt vett a feldúlt sziráki Teleki-kripta felnyitásában. Ekkor fedezték fel a sírboltban az ismeretlenek "barbár rombolását". Mint fogalmazott, a pusztítás szomorúsága ellenére is él benne a remény, hogy "ez a személyiség nem tűnik el nyomtalanul", ehhez járul hozzá a kiállítás is. A főigazgató rámutatott: Teleki László személyét minél jobban megismerik a kutatók, annál jobban megszeretik. "Ilyenkor túl közel kerülünk a tárgyhoz, és nem tudjuk elfogulatlanul szemlélni" ? tette hozzá.
A kiállításról elmondta: az nemcsak az életútra koncentrál, hanem megörökíti azt a pillanatot is, amikor a nemzeti emlékezet elkezdődik. A főigazgató kiemelte, hogy az időszaki tárlaton nagy hangsúlyt kap a korabeli öngyilkosság, az eredeti dokumentumok mellett 3D-ben idézik meg Mayer György fotográfus a helyszínen készített felvételeit is, például Teleki László holttestét ábrázoló "sztereofotóját". A kiállításon ezenkívül azt a filmet is vetítik, amelyet a Rendőrtiszti Főiskola és az ORFK Bűnügyi és Szakértői Intézetének munkatársai készítettek a korabeli helyszínelési technikákról.
Jakab István, az Országgyűlés alelnöke beszédében Babits Mihályt idézve arra hívta fel a figyelmet, hogy a jelent csak a múlt révén lehet megismerni. "Ez a kiállítás nagyszerű alkalom, hogy találkozzunk ezzel a nemzet szolgálatában végzett, példamutató és értékes élettel, annak nagyon is emberi és tragikus végzetével" ? fogalmazott a politikus. Jakab István méltatta Teleki László, a "bukásában is nagyszerű államférfi" politikusi pályáját, a függetlenségért vívott küzdelmét, valamint kiemelte: az öngyilkossága sem homályosítja el azt, hogy "becsülettel elvégezte a rábízott munkát".
Petőfi Attila, az ORFK bűnügyi főigazgatója, főkapitány-helyettes úgy vélte: a kiállítás méltó emléket állít a politikusnak. A főigazgató felidézte, hogy Teleki László az 1861. május 7-éről 8-ára virradó éjszaka lett öngyilkos. Halálhíre nyomán rögtön találgatások, pletykák terjedtek el a közvéleményben, bár a korabeli rendőrség mindent megtett annak érdekében, hogy pontosan felderítse, mi történt.
Petőfi Attila kiemelte: kollégáival megpróbálták tudományos igénnyel rekonstruálni az öngyilkosság körülményeit. "Nem volt célunk átírni a történelmet, csupán szerettünk volna hozzájárulni a jelen kiállítás sikeréhez" ? szögezte le.
