A francia hugenották és katolikusok polgárháborújához (1572. VIII. 23-24.) az ürügyet az szolgáltatja, hogy egy Champagneban fekvő hugenotta település, Vassy mellett a francia katolikus párt vezetőjének, Guise hercegének a kísérete vérfürdőt rendez. A kálvinizmusra épülő hugenotta tanok a hatalmas adóterhek miatti elégedetlenség és a katolikus egyházat ért bírálatok hatására az 1450-es években rendkívül gyorsan terjedtek. A hugenottákhoz igen sok nemes is csatlakozott. A vallási összeütközések a katolikus és a hugenotta nemesi párt közötti hatalmi harccá alakulnak. A külföld, melynek érdeke Franciaország meggyengülése, igyekszik szítani a polgárháborút. Anglia a hugenották, Spanyolország pedig a katolikusok oldalára áll. A hugenották buzgón tanulmányozzák a Bibliát, és kitűnnek szorgalmukkal, továbbá az anglikánokhoz hasonlóan nemzeti szellemű egyházat kívánnak.
