Mindenszentek és hallottak napja alkalmából több koncertet is ad a Magyar Állami Operaház Zenekara és Énekkara.
2019. október 28-án Pierre de la Rue, Arvo Pärt és Arthur Honegger művei csendülnek fel az Erkel Színházban, november 2-án Verdi Requiemje hallható ugyanitt, míg november 4-én a Defiant Requiem: Verdi Terezínben szólal meg a Pozsonyi úti református templomban.
Az Opera Zenekar az évadban második zenekari hangversenyének műsorán
szereplő három mű közös jellemzője, hogy a gregoriánt idézve a gyászból
indulnak, de elvezetnek a megbékéléshez. Az estet a reneszánsz flamand szerző,
Pierre de la Rue 1503-as, kizárólag kórusra írt Requiemje nyitja, ami az első máig fennmaradt, többszólamú
gyászmise, mely különösen a mély regiszterekben jelent feladatot az
énekeseknek. Ezt követően Arvo Pärt 1972-ben bemutatott III. szimfóniája következik, amihez a szerző a korábban megidézett
reneszánsz korszak műveiből merített ihletet. A háromtételes darab, amely fokozatosan
építi fel és bontja ki többszólamú harmóniáit, új korszakot vezetett be az észt
szerző munkásságában. A szünetet követően a hangversenyt a svájci-francia
Arthur Honegger III. „Liturgikus”
szimfóniája zárja, amiben a már emlegetett gregorián motívumok mellett
Bach, Debussy, a francia népzene és a jazz hatásai is érvényesülnek. A II.
világháború után keletkezett, annak megpróbáltatásait visszatükröző drámai műben
a szerző elgondolása szerint a modern ember küzd a barbárság, a butaság, a
szenvedés, a gépiesség és a bürokrácia áradata ellen. Az Erkel Színházban
október 28-án elhangzó hangversenyen az Opera Zenekart és Énekkart Kocsár
Balázs főzeneigazgató vezényli (karigazgató: Csiki Gábor).
A Magyar Állami Operaház régi hagyománya, hogy az elhunytakra halottak
napján Verdi Requiemjével emlékezik az
intézmény. A hangversenytermek számára íródott, drámai-operai elemekben gazdag
művet nem véletlenül jellemezte Hans Von Bülow, a kor legjelesebb karmesterinek
egyike egyházi ruhába bujtatott operaként. Nem csoda, hiszen a híres Dies irae
tétel köré épülő gyászmise a bibliai történeteket megidéző középkori
misztériumjátékokhoz, passiókhoz hasonlóan, párbeszédek formájában, egyfajta
színjátékként értelmezi a liturgiát. A rendkívül népszerű oratorikus művet, ami
a kórusok számára is különösen szép feladatokat tartogat, a Magyar Állami
Operaház Zenekara és Énekkara Petr Popelka karmester vezényletével adja
elő november 2-án az Erkel Színházban, a szólista szerepeket Létay Kiss
Gabriella, Fodor Bernadett, Boncsér Gergely és Palerdi
András éneklik.
Két nappal később, november 4-én az Opera együttesei és szólistái Verdi művének
a theresienstadti koncentrációs táborban tartott előadásainak emlékére ismétlik
meg a gyászmisét a Defiant Requiem: Verdi
Terezínben című produkcióban. A II. világháború alatt a lágerbe
becsempészett kottákból a zsidó rabok betanulták és tizenhat alkalommal elő is
adták az oratóriumot, amiről náci propagandafilm is készült. Ahogy a betanító
karmester, Rafael Schächter fogalmazott: „Elénekeljük a náciknak, amit nem
tudunk nekik szavakkal elmondani.” Az említett filmfelvétel, valamint a túlélők
visszaemlékezései felhasználásával bővítette koncertdrámává Verdi oratóriumát
2002-ben Murry Sidlin karmester, amit 2010 és 2018 után immár harmadik
alkalommal vezényel Budapesten. A foglyok ellenállása és bátorsága előtt
tisztelgő esten a visszaemlékezések tolmácsolásában Für Anikó és Hirtling
István működik közre.