2019. október 28-án Pierre de la Rue, Arvo Pärt és Arthur Honegger művei csendülnek fel az Erkel Színházban, november 2-án Verdi Requiemje hallható ugyanitt, míg november 4-én a Defiant Requiem: Verdi Terezínben szólal meg a Pozsonyi úti református templomban.

Az Opera Zenekar az évadban második zenekari hangversenyének műsorán szereplő három mű közös jellemzője, hogy a gregoriánt idézve a gyászból indulnak, de elvezetnek a megbékéléshez. Az estet a reneszánsz flamand szerző, Pierre de la Rue 1503-as, kizárólag kórusra írt Requiemje nyitja, ami az első máig fennmaradt, többszólamú gyászmise, mely különösen a mély regiszterekben jelent feladatot az énekeseknek. Ezt követően Arvo Pärt 1972-ben bemutatott III. szimfóniája következik, amihez a szerző a korábban megidézett reneszánsz korszak műveiből merített ihletet. A háromtételes darab, amely fokozatosan építi fel és bontja ki többszólamú harmóniáit, új korszakot vezetett be az észt szerző munkásságában. A szünetet követően a hangversenyt a svájci-francia Arthur Honegger III. „Liturgikus” szimfóniája zárja, amiben a már emlegetett gregorián motívumok mellett Bach, Debussy, a francia népzene és a jazz hatásai is érvényesülnek. A II. világháború után keletkezett, annak megpróbáltatásait visszatükröző drámai műben a szerző elgondolása szerint a modern ember küzd a barbárság, a butaság, a szenvedés, a gépiesség és a bürokrácia áradata ellen. Az Erkel Színházban október 28-án elhangzó hangversenyen az Opera Zenekart és Énekkart Kocsár Balázs főzeneigazgató vezényli (karigazgató: Csiki Gábor).

A Magyar Állami Operaház régi hagyománya, hogy az elhunytakra halottak napján Verdi Requiemjével emlékezik az intézmény. A hangversenytermek számára íródott, drámai-operai elemekben gazdag művet nem véletlenül jellemezte Hans Von Bülow, a kor legjelesebb karmesterinek egyike egyházi ruhába bujtatott operaként. Nem csoda, hiszen a híres Dies irae tétel köré épülő gyászmise a bibliai történeteket megidéző középkori misztériumjátékokhoz, passiókhoz hasonlóan, párbeszédek formájában, egyfajta színjátékként értelmezi a liturgiát. A rendkívül népszerű oratorikus művet, ami a kórusok számára is különösen szép feladatokat tartogat, a Magyar Állami Operaház Zenekara és Énekkara Petr Popelka karmester vezényletével adja elő november 2-án az Erkel Színházban, a szólista szerepeket Létay Kiss Gabriella, Fodor Bernadett, Boncsér Gergely és Palerdi András éneklik.

Két nappal később, november 4-én az Opera együttesei és szólistái Verdi művének a theresienstadti koncentrációs táborban tartott előadásainak emlékére ismétlik meg a gyászmisét a Defiant Requiem: Verdi Terezínben című produkcióban. A II. világháború alatt a lágerbe becsempészett kottákból a zsidó rabok betanulták és tizenhat alkalommal elő is adták az oratóriumot, amiről náci propagandafilm is készült. Ahogy a betanító karmester, Rafael Schächter fogalmazott: „Elénekeljük a náciknak, amit nem tudunk nekik szavakkal elmondani.” Az említett filmfelvétel, valamint a túlélők visszaemlékezései felhasználásával bővítette koncertdrámává Verdi oratóriumát 2002-ben Murry Sidlin karmester, amit 2010 és 2018 után immár harmadik alkalommal vezényel Budapesten. A foglyok ellenállása és bátorsága előtt tisztelgő esten a visszaemlékezések tolmácsolásában Für Anikó és Hirtling István működik közre.