Út az Arany Glóbuszig
A legjobb animációs filmnek járó Golden Globe-ot tavaly ítélték oda először, akkor a Verdák alkotói vihették haza a díjat. A L'ecsó idén a Mézengúzt és a Simpson család moziváltozatát utasította maga mögé. Az elsőséghez talán hozzájárulhatott a rendező, Brad Bird jól csengő neve, aki A hihetetlen családért megkapta már az Oscart is, de valószínű, hogy a döntésnél a történet minősége is fontos szerepet játszott: míg a Simpson család - A film a háttérsztori ellenére is "csak" a tévésorozatból átvett ökörködések láncolatának tűnik, addig a L'ecsó egységes film látszatát kelti. Ugyanígy átgondolt a Mézengúz, amely ráadásul nemcsak szerkezetileg, de tartalmilag is emlékeztet a patkánymesére, tekintve, hogy egy méhről szól, aki nem elégszik meg a rovarok átlagos életével.
Híven a valósághoz
A L'ecsó ütőkártyáiról még nem ejtettünk szót, hisz aligha férhet ahhoz kétség, hogy a filmet végül profi animációs technikája, realisztikus ábrázolásmódja emelte vetélytársai fölé. Az alkotók minden apróságra odafigyeltek, a legkisebb részleteket is a valósághoz híven próbálták megalkotni. A romlott ételek megrajzolásához például rengeteg rothadó gyümölcsről, húsról készítettek fényképeket, ha pedig egy csuromvizes szakácsot akartak ábrázolni, egyszerűen csak belökték a medencébe szakácsruhába öltözött munkatársukat, aztán lemásolták az eredményt. A készítők természetesen nemcsak a rajzok, de a mozdulatok pontosságára is figyeltek: a főzéssel kapcsolatos jeleneteket (amelyekből ugye elég sok akad a filmben) egy igazi mesterszakács, Thomas Keller felügyelte.
Hangok hálójában
A Párizsban saját éttermet vezető séf "szerepelt" is a filmben, az egyik törzsvendégnek kölcsönözte hangját. Maga a rendező az egyik pincér hangszálait mozgatta, a főbb szerepeket pedig olyan neves színészek szinkronizálták, mint Ian Holm, Brian Dennehy, Peter O'Toole vagy Janeane Garofalo.
Csatornatöltelékből szakács
Remy, a csatornavilágtól elrugaszkodott ínyenc patkány szeretné kamatoztatni főzőtudományát, szakácsként viszont értelemszerűen csak úgy dolgozhat, ha eltitkolja kilétét. A munkaszerzésben így Linguini, egy neves párizsi étterem szemetesfiúja segít neki, aki sapkája alatt becsempészi a konyhába, majd Remy irányításával el is készíti az ételeket. A kezdetben csak "munkakapcsolatban" álló felek idővel természetesen barátokká válnak, és ezzel belép a rajzfilmekre, gyerekeket célzó alkotásokra oly jellemző erkölcsi tanulság is, miszerint a barátok és a család mindennél fontosabbak.
