Ők a villangók, akik a mese szerint a kertjükben élnek, és pontosan tudják, hol található a mesés kincs, amelyre nagy szüksége lenne Arthur nagymamájának. Egy gonosz ingatlanos ugyanis úgy döntött, hogy a nagypapa telkén épít lakóparkot, a nagymamát és unokáját kiebrudalja, és már emelteti is az egyforma épületeket, közös edzőteremmel és jacuzzival. Modern történet, modern problémákkal. A fő ellenség nem a gonosz király, vagy a hókuszpókuszokkal operáló varázsló, hanem egy gonosz, ingatlanokba fektető ingatlanbefektető.
Arthur nem adja fel a harcot. Hisz abban, hogy nagypapája valahol a villangók földjén található, sanyarú fogságban. Megfejti öreg felmenője rejtjeles üzeneteit, és elindul az idegen világba, hogy megmentse a villangókat a bulldózerektől, nagyszüleit pedig a hitelezőktől.
Kedves mesefilm. Igazi és animált szereplők váltogatják egymást, és nem hiányzik belőle a Luc Besson-i humor sem.
A szereplők mind jó ismerőseink. A gonosz "M" egy csalódott népvezér, fia és alvezére egy rosszul nevelt, izmos, buta tök. A villangók királya idős, enyhén szklerotikus bácsi, a lánya egy bombázó, a fia egy kis növésű, hebrencs feltaláló. A technikai személyzet mormog, a kocsmáros gyanúsan laza. Viselkedése láttán felvetődik az emberben, hogy talán nem csak sört használ a tudat módosítására.
Tehát Arthur és a villangók. A két ünnep közé jó ötletnek látszik...
Szerző: gg
|
Forrás: Egyszervolt.hu
|