"Ha csak egyetlen szomorú gyermekkort sikerült megszépítenem, már boldog vagyok." - vallotta Astrid Lindgren, akinek a történeteit több millió gyerek találkozott a könyvlapokon. Az írónő legismertebb művei: Harisnyás Pippi, Juharfalvi Emil, és Háztetey Károly, amelyeket szinte az egész világon olvashattak a gyerekek. Az idén induló vándorkiállítás célja, hogy az ifjú olvasók még jobban megismerjék az írónőt és munkásságát. A hatalmas paravánokon képeket láthatunk Astrid Lindgren életéről, gyermekkorárl, gyönyörű illusztrációk mutatják be, hogy hol élt az írónő, kik voltak a mesehősei, s részletet olvashatunk Harisnyás Pippi egyik történetéből is.
Harisnyás Pippi első története 1945-ben jelent meg, s az akkori svéd kiadók sokáig nem értettek egyet a formabontó, modern nevelési elveket valló írónő meséjével.
"A jól nevelt gyerek helyett, Lindgren egy szabadabb, öntörvényűbb kislányt mutatott be Harisnyás Pippi c. művében. - mondta Tótfalusi István, a Lindgren mesék fordítója. " Három alapelvet fogalmazott meg meséiben: Légy magad!, Tedd meg, amit akarsz! És ne engedd, hogy parancsolgassanak neked! Ezek a modern elvek nem illettek bele az akkori svéd nevelés elképzelésébe. Lindgren művei mégis sikert arattak, nemcsak Svédországban, hanem az egész világon. Meséivel megalapozta a modern gyermekirodalmat, melynek azóta rengeteg követője lett."
Hősei nemcsak vidéken éltek, hanem a nagyvárosokba is beköltöztek, s evvel együtt a családok életébe is. Cecilia Björner, Svédország magyarországi nagykövete, aki a kiállítást megnyitotta, is szívesen emlékszik Lindgren meséire.
"Kedvencem a Juharfalvi Emil történetei voltak, a rossz kisfiúé, akit a rengeteg csibészség miatt sokszor büntetett meg édesapja, de közben a család hatalmas szeretettel vette körül. Gyerekkoromban a mesefelolvasás fontos része volt a családi életnek. Emil történeteit mindenki örömmel hallgatta, együtt okultunk és együtt nevettünk a vidám csínytevéseken."
S talán ez a legfontosabb Astrid Lindgren meséiben, hogy nemcsak a gyerekeknek szólnak, hanem az egész családnak. Kedves figurái, történetei, élethelyzetei ugyanúgy érdekesek a nagyszülőknek, szülőknek, gyerekeknek egyaránt. Lindgrennek sikerült meséin keresztül egy másfajta nevelési elvet közvetítenie, egy szabadabb világot, amely nemcsak a gyerekekre hatott, hanem a későbbi felnőttek világára is.
Astrid Lindgren 2002-ben halt meg, s szinte élete végéig alkotott. Élete végéig alkotott, fontosnak találta, hogy a világon élő árva gyerekeken is segítsen. Munkájának alapelve az volt, hogy a világon minden gyereknek joga van a szeretethez és a gondoskodáshoz, bőrszíntől, nemzetiségtől és vallástól függetlenül.
Halála utána a svéd kormány megalapította az Astrid Lindgren Irodalmi Emlékdíjat, melyet évente adnak át jeles íróknak és illusztrátoroknak.
Astrid Lindgren Irodalmi Emlékdíjat kaptak:
2003- Christine Nöstlinger író - Ausztria
Maurice Sendak illusztrátor - USA
2004- Lygia Bojanga író - Brazília
2005 - Philip Pullmann író - Anglia
Ryoji Araj illusztrátor - Japán
2006- Katherina Paterson író - Usa
2007 - Banco del Libro író - Venezuela
